A kormány több ponton módosítaná a Büntető törvénykönyvet egy kedden benyújtott parlamentáris javaslat szerint. Az igazságügyi miniszter indítványa több olyan elemet is tartalmaz, amelyeket az Európai Unió szabályainak való megfelelés és folyamatban lévő eljárások miatt kell átvezetni a hazai jogrendben. A módosítások egyik legfontosabb eleme, hogy a jövőben a kiterjesztett vagyonelkobzás olyan esetekre is vonatkozhat, amikor a vagyontárgy birtokosa maga nem vett részt a konkrét bűncselekményben, de a vagyona mégis kapcsolatba hozható azzal – írta meg a Telex.

A hatályos jogszabályok logikáját megfordítva az új javaslat teret enged annak, hogy a hatóságok megkérdőjelezzék a gyanús eredetű vagyonszaporulatot. A törvény indoklása szerint ez kifejezetten azokra az esetekre vonatkozik, amikor valaki egy bűnszervezet résztvevőjétől szerzett vagyont, és életvitele nincs arányban a bevallott jövedelmével.

Megfordított bizonyítási teher a bűnszervezeti kapcsolatoknál a Büntető törvénykönyv keretein belül

A jogszabályi háttér átalakítása lényeges ponton nyúl hozzá a bizonyítási eljáráshoz. A szigorítás célja, hogy a bűnszervezetekhez köthető vagyonelemeket akkor is lehessen blokkolni vagy elkobozni, ha a tulajdonos nem közvetlen elkövetője egy adott bűncselekménynek.

Az igazságügyi tárca az indoklásban nyíltan fogalmazott a bizonyítási elv átalakításáról: „Ebben az esetben tehát nem igazolható kétséget kizáróan, hogy az adott vagyon is bűncselekményből származik, de a bűnszervezet tagjával fennálló kapcsolat, a tőle való vagyonszerzés ténye, és a megmagyarázhatatlan, ismeretlen forrásból származó tetemes gazdagodás ténye alapján már megfordítható a bizonyítási teher” írták a kedden benyújtott előterjesztésben. Ezzel párhuzamosan a javaslat megteremti a jogi lehetőséget arra is, hogy az üzletszerűen elkövetett természetkárosítással szerzett vagyontárgyakat is elkobozzák a hatóságok.

Brüsszeli nyomásra kivezetik a külföldi embercsempészek 72 órás egérútját

A törvényjavaslat másik hangsúlyos eleme az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárására adott válasz. A minisztérium most hatályon kívül helyezné a büntetőeljárási törvény azon szabályait, amelyek lehetővé tették a külföldi embercsempészek szabadon bocsátását. A korábbi szabályozás értelmében az ügyészség felfüggeszthette az eljárást, ha a gyanúsított vállalta, hogy 72 órán belül elhagyja az országot.

A brüsszeli kifogások nyomán a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségét felmenő rendszerben szüntetik meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban elrendelt felfüggesztések továbbra is hatályban maradnak. A tárca indoklása szerint erre azért van szükség, hogy elkerüljék a büntetőeljárások tömeges, egyidejű lefolytatását és a terheltek elfogatóparanccsal történő felkutatását.

Magyar Péter is megszólalt az ügy kapcsán. „Tágítjuk a vagyonelkobzás lehetőségét. A jövőben attól is lefoglalhatnak majd vagyontárgyakat, aki maga ugyan nem vett részt bűncselekmény elkövetésében, de a vagyon feltehetően abból származott. Lépésről lepésre” – írta a Facebook-bejegyzésében.