"Ez most komoly?" – Reagált Varga Judit új párja és Polt Péter, hogy Magyar Péter távozásra szólította fel

Magyar Péter a Tisza Párt vasárnapi kétharmados győzelme után tartott beszédében felszólította több állami szerv és szervezet vezetőjét, hogy távozzanak. A felszólítottak között volt Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is.

Kapcsolódó cikk

„Kettőt üt egy csapásra” – Magyar Péter nem áll meg a korrupció elleni harcban, most Varga Juditot és párját, Windisch Lászlót vette célkeresztbe

Az ÁSZ hétfőn írásban válaszolt a HVG megkeresésére: „Az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza.” A válasz nem tartalmazott semmilyen utalást a lemondás lehetőségére – csupán a jogi keretet rögzítette.

Windisch László: tizenkét év és kétharmad

Windisch Lászlót négy éve választotta meg az Országgyűlés az ÁSZ elnökének – azaz mandátuma még nyolc évig tart. Az ÁSZ elnöke az állami tisztségviselők között az egyik legjobban fizetett: havi illetményét az előző évi bruttó átlagkeresetének 12-szeresében határozták meg. A pozíció nem szüntethető meg egyszerű parlamenti többséggel – a tizenkét éves mandátum és a kétharmados választási küszöb egyaránt az intézményi stabilitást hivatott garantálni.

Kapcsolódó cikk

„Mindent sárba tiport, amit tanítottam” – Szijjártó Pétert megtagadta egykori tanára a lehallgatott beszélgetése után

Az ÁSZ válasza tehát nem politikai nyilatkozat volt, hanem egy jogi tény rögzítése: a mandátum megszüntetésének feltételeit a törvény szabályozza, és azok nem egyeznek meg Magyar Péter felszólításának logikájával.

Polt Péter: alkotmányos keretek

Az Alkotmánybíróság reakciója még rövidebb volt: „az Alkotmánybíróság a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait.” Ez a mondat sem tartalmaz semmilyen utalást a lemondásra – de más hangnemet üt meg, mint az ÁSZ válasza. Míg az ÁSZ jogi tényeket sorolt, az AB intézményi önmeghatározást fogalmazott meg: a „mindenkor hatályos alkotmányos keretek” fordulat azt sugallja, hogy az intézmény a mindenkori jogrendhez igazodik – nem egyéni felszólításokhoz.

Kapcsolódó cikk

Magyar Péter szemtől szembe közölte Sulyokkal, hogy alkalmatlan – amit az elnök erre válaszolt, az még Magyar Pétert is meglepte

Polt Péter neve Magyar Péter szóhasználatában az elmúlt időszakban az ügyészségi passzivitás és a rendszerszintű felelőtlenség szimbólumává vált. A rövid válasz nem zárja ki a változás lehetőségét – de nem is nyit kaput felé.

Magyar Péter felszólította Windisch Lászlót és Polt Pétert a lemondásra – az ÁSZ egyetlen mondatban jelezte, hogy az elnök tizenkét évre van megválasztva. Az Alkotmánybíróság annyit mondott: az alkotmányos keretek között látja el feladatait.

A két intézményi válasz együtt megmutatja, milyen jogi falakba ütközhet az új kormány, ha a választási győzelmen túl az állami intézményrendszert is átalakítani kívánja. A kétharmados mandátumok, a törvényi feltételekhez kötött megszűnési esetek és az intézményi önmeghatározások mind egy irányba mutatnak: a hatalomváltás önmagában nem elegendő, törvénymódosítás vagy az érintett tisztségviselők önkéntes távozása nélkül a jelenlegi szerkezet fennmarad. Magyar Péter ezt maga is jelezte – ezért emlegette az Alaptörvény-módosítás lehetőségét Sulyok Tamás kapcsán is.

Kapcsolódó cikk

Azonnali hatállyal kirúgták a TV2 hírigazgatóját: Szalai Viviennek távoznia kell!