Lánczi úgy vélte, a Fidesz nem adott kellően világos képet a választóknak arról, kik állnak a független szerkesztőségek mögött. Ezeket a médiumokat továbbra is külföldről finanszírozott propagandaként jellemezte, vagyis a választási visszaesést részben kommunikációs kudarcként értékelte. Megszólalása egy korábbi intézményi konfliktust is folytatott: a Contextus bemutatta, hogyan reagált Lánczi, amikor a választás után egyértelművé vált, hogy a Tisza-kormány felszámolja az általa vezetett hivatalt.
Az egykori hivatalvezető érvelésében akadt egy látványos fordulat. Miközben azt fejtegette, hogy a sajtó politikai szereplőként és propagandagépezetként működik, a személyéhez intézett kérdéseket már „zaklatásnak” nevezte. Többször hangsúlyozta, hogy nem tölt be közfeladatot, ezért magánemberként tekint magára. Szerinte az újságírók az arcába nyomták a mikrofont, miközben nekik inkább a jelenlegi döntéshozókat kellene számonkérniük. A beszélgetés így a Fidesz vereségétől gyorsan eljutott az újságírói ellenőrzés határainak kérdéséig.
Lánczi Tamás szerint a 444 nem hagyományos sajtótermék
A vita központi eleme az volt, hogy Lánczi Tamás egyáltalán sajtóterméknek tekinti-e az őt kérdező lapot. Vitatta, hogy a 444 klasszikus szerkesztőségként működne, és ismét külföldi érdekeket szolgáló propagandának nevezte. Amikor az újságírók arra hivatkoztak, hogy a sajtó feladata a hatalom ellenőrzése, Lánczi azzal válaszolt: ez a szigorúság szerinte nem minden politikai szereplővel szemben érvényesül egyformán. A Fidesz tehát az ő olvasatában nemcsak választást veszített, hanem a médiáról szóló értelmezési küzdelmet is.
Kapcsolódó cikk
Lánczi Tamás: Brüsszel rendelte meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal eltörlését
A 24.hu összefoglalója szerint a volt hivatalvezető a gödi Samsung-gyár ügyét is felhozta állításai alátámasztására. Úgy vélte, több szerkesztőség valótlan állításokat közölt a beruházásról, miközben a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata ezeket nem igazolta. Lánczi azzal érvelt, hogy az érintett médiumok nem kezdeményeztek jogi eljárást a hivatal megállapításai miatt. Ebből arra következtetett, hogy a szervezet következtetéseivel szemben nem tudtak hatékonyan fellépni.
A hivatal megszűnt, Lánczi a következő lépéséről hallgatott
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt júniusban megszüntették, feladatai és egyes ügyei az Igazságügyi Minisztériumhoz kerültek. Lánczi azt állította, hogy az átadás rendezett körülmények között zajlott, és a folyamat során nem merültek fel kifogások a szervezet működésével kapcsolatban. Arról viszont már nem beszélt, hogy a hivatal bezárása után mivel foglalkozik. Erre ismét magánemberi helyzetére hivatkozott, és azt üzente, hogy jelenlegi tevékenységéhez a sajtónak nincs köze. Ezzel újabb nyitott kérdést hagyott maga után.
„Zaklatásnak” nevezte Lánczi Tamás, hogy a 444 munkatársai egy budapesti sörözőben a Fidesz vereségéről és korábbi hivataláról kérdezték.
Lánczi Tamás magyarázata jelentősen eltér több korábbi fideszes értékeléstől. Menczer Tamás és más volt kormánypárti szereplők már korrupciós vádakról, hitelességi problémákról és a párt körül kialakult gazdasági körről is beszéltek, Lánczi viszont visszatért a külső befolyás és a médiaküzdelem kérdéséhez. Megszólalásának legérdekesebb része ezért nemcsak az, amit a vereségről mondott, hanem az is, ahogyan reagált a kérdésekre: a Fidesz kommunikációs kudarcáról beszélt, miközben a kommunikációt kezdeményező újságírókat propagandistának és zaklatónak minősítette.