A felhívás konkrét névsorral dolgozik: Tóth Gabi, Hajdú Péter, Kulcsár Edina és G.w.M., Schobert Norbi és fia, a Gáspár család – Győző, Bea és Evelin –, valamint Radics Gigi, Curtis, Kis Grófó, Rákay Philip, Dér Heni, Muri Enikő és Szabó Zsófi neve is rajta van a listán. A jelszó egyértelmű: „amit reklámoznak, ne vegyük meg, ahol szerepelnek, ne nézzük!” A mozgalom arra apellál, hogy a fogyasztói erő közvetlenül hathat a médiapiacra.

A plakát legélesebb üzenete az, hogy a listán szereplők „a mi közpénzünkből akarnak minket elárulni” – utalva arra, hogy sokan közülük állami vagy párt finanszírozású rendezvényeken, kampányokban vállaltak szerepet az elmúlt évek során. Hogy ez a mozgalom valódi nézettségi és gazdasági következményekkel jár-e, egyelőre nyitott kérdés.

Hogyan lett ennyire kiterjedt a Fidesz celeb-hálózata?

A Fidesz az elmúlt évek kampányaiban tudatosan építette ki saját hírességhálózatát: békemeneteken, DPK-gyűléseken és március 15-ei ünnepségeken rendszeresen szerepeltette a párt mellett kiálló ismert arcokat. A hvg360 korábbi elemzése szerint ez nem esetleges volt – kimunkált politikai-kommunikációs koncepció és jelentős közpénz állt mögötte. A névsor széles volt: énekesektől influenszereken át bulvárhősökig mindenki megjelent, aki ismert volt és támogatta a pártot.

Tóth Gabi esete a legszemléletesebb: a Fidesz-frakció havi 1,33 millió forintért alkalmazta személyi titkárként, miközben rendszeresen fellépett kormányközeli rendezvényeken. Az ilyen nyíltan vállalt politikai kötődések most visszaütnek – a bojkott-lista épp azokat veszi célba, akik a legkevésbé próbálták eltitkolni az együttműködést.

Működnek-e valaha is a celeb-bojkottok?

A bojkottmozgalmak hatékonysága a közösségi médiában általában felemás: nagy a zaj, de az emberek szokásaira tartósabb hatást ritkán fejtenek ki. A listát kísérő lájkok és megosztások száma egyelőre viszonylag alacsony, bár a téma gyorsan terjedő vitát generál. Az is kérdés, hogy a felsorolt nevek egy része – például Schobert Norbi vagy Kulcsár Edina – elsősorban életmód-tartalommal ér el közönséget, amelynek egy jelentős része valószínűleg nem is osztja a bojkott szándékát.

Azt viszont jelzi a lista megjelenése, hogy a választás utáni hangulat nem csupán politikai, hanem kulturális leszámolási igényt is magában hordoz. A kérdés az, hogy ez a fogyasztói nyomás elér-e oda, ahol valóban fáj – a hirdetői szerződésekig és a tévéfelkérésekig.

A bojkott-lista nem véletlenszerű: szinte kizárólag olyanok szerepelnek rajta, akik az elmúlt években nyíltan vállalták a Fidesz melletti kiállást – és ennek látható anyagi vagy szakmai hasznát is élvezték.

A bojkott-lista megjelenése inkább tünet, mint tett: azt mutatja, hogy a választási eufória egy részének iránya nem az új kormány felé, hanem az előző rendszer kulturális haszonélvezői ellen mutat. Hogy ebből valódi következmény lesz-e a felsorolt nevek karrierjére nézve, azt a hirdetők, a tévécsatornák és végső soron a nézők döntik el – nem egy digitális plakát.

fidesz bojkott lista