Horváth álláspontja szerint a vezető közgazdász nyíltan megtámadta „saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot”. A GVH kommunikációs vezetője ezt a magatartást a leghatározottabban visszautasította, egyúttal tisztázta, hogy a „GVH független a pártpolitikától és nem vesz részt a választási kampányban”. A belső intézményi feszültségek nyilvánosságra kerülése és a nyílt adok-kapok alapjaiban rengette meg a hivatal körüli közhangulatot a 2026-os kampányidőszakban.

Berezvai Zombor esküszegési botránya

A közigazgatás-tudományi és politológiai kutatások évtizedek óta kiemelten vizsgálják a függetlennek szánt állami intézmények és a politikai hatalom rejtett, sokszor feszültségekkel teli viszonyrendszerét. Egy modern demokráciában a versenyhivatalok a szabad piacgazdaság legfőbb őrei, függetlenségük garanciája pedig elméletben a szigorú szakmai autonómia fenntartása. Amikor egy hivatalon belüli véleménykülönbséget a nyilvánosság elé visznek, az a politikai elemzők szerint rávilágít az intézményi struktúra és a belső kommunikáció sebezhetőségére. Horváth Bálint is azzal védekezett a vádak ellen, hogy Berezvai valójában csak „a hivatalban napi szinten előforduló, az egyes szakmai területek közötti szakmai vitákat vitt a nyilvánosság elé”.

Az úgynevezett intézményi szivárogtatás (whistleblowing) és a munkáltatói esküszegés közötti vékony jogi mezsgye a politikai jogtudomány egyik legvitatottabb területe. Míg a bejelentő általában az átláthatóságra hivatkozik, a megtámadott intézmény a köztisztviselői lojalitást és a szigorú belső eljárásrendet kéri számon. Arra az interjúban elhangzott konkrét vádra, miszerint a kommunikációs vezető szakmai jelentéseket írt át, Horváth úgy reagált, hogy „feladatkörébe tartozik az egyes jelentések vezetői összefoglalójának véleményezése”. A GVH kabinetfőnöke egyértelműsítette, hogy az említett ügyekben semmilyen „külső, politikai befolyásolás nem történt”.

Veszélyben a folyamatban lévő ügyek?

A kiteregetett belső botrány rendkívül kényes, óriási gazdasági téttel bíró konkrét aktákat is érint, mint például a budapesti repülőtér földi kiszolgálásának fúziója, amelynek Horváth szerint „nem voltak káros hatásai, a GVH döntését a versenytárs sem támadta meg”. Emellett az interjúban felemlegetett további kiemelt esetekben – mint a „Lidl-ügy, Nitrogénművek-ügy, Homlok-ügy” – a bíróságok vagy már „megerősítették a feltárt jogsértéseket, vagy jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban”. A kommunikációs vezető nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Berezvai fellépése „konkrétan veszélyeztette a Lild-ügyben folyamatban lévő bírósági eljárást”.

Berezvai Zombor pozíciója egyre tarthatatlanabbnak tűnik a hivatal falain belül, hiszen az elmúlt időszakban „többször a Gazdasági Versenyhivatal szakmai álláspontjával ellentétes nyilatkozatokat tett”, amiért Rigó Csaba Balázs újra kinevezett elnöktől már írásbeli figyelmeztetéseket is kapott. A GVH világossá tette, hogy a folyamatban lévő ügyekben tett meggondolatlan nyilatkozatok a jövőben „további jogi lépéseket vonhatnak maguk után”. A szervezet azzal is védi saját szakmai integritását, hogy a Versenytanács által kiszabott bírságok eleve bírósági felülvizsgálat alá esnek, ráadásul „Az EU-vétójogot gyakorol e döntések felett, azok kiadása előtt”.

A politikatudományi intézményelemzések rávilágítanak, hogy amikor a nemzeti versenyhatóságok belső konfliktusai egy választási kampány nyílt töréspontjává válnak, az hosszú távon komolyan erodálhatja a piaci szereplők jogbiztonságba vetett hitét.

A Gazdasági Versenyhivatal határozott kommunikációs ellencsapása jól mutatja a tét nagyságát, hiszen a szervezet működésének és döntéseinek megítélése „jogi és nem politikai kérdés”. A hivatal vezetése szerint a Partizánban gerjesztett politikai nyomásgyakorlás végső soron „nem más csupán választási hangulatkeltés” a 2026-os parlamenti voksolás hajrájában. Berezvai Zombor sorsa, valamint az általa kiszivárogtatott információk bírósági utóélete várhatóan még hosszú hónapokig izgalmas témát szolgáltat majd a hazai politikai és gazdasági elemzők számára.