Magyar Péter miniszterelnök szombati beiktatási beszédében megismételte az április 12-én, a választások éjszakáján tett felszólítást: Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke és Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész is lemondási felhívást kapott. A Telex megkeresésére mindkét intézmény reagált – és mindkettő elutasította a kérést.

A GVH sajtóosztálya egyértelműen fogalmazott: „A Gazdasági Versenyhivatal elnökét eskü kötelezi a hivatali szolgálatának ellátására. A GVH elnöke mindenkor az esküjét és a jogszabályokat betartva jár el, ezért nincs indoka lemondani.” Hozzátették: a hivatal „feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el” – és az Európai Unió ECN+ irányelvére hivatkozva hangsúlyozták, hogy a nemzeti versenyhatóságok független működését uniós jog írja elő.

A legfőbb ügyész válasza

A Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya a 24.hu-nak korábban adott interjúra utalt vissza, amelyet „továbbra is érvényesnek és irányadónak” tekintenek. Nagy Gábor Bálint az interjúban elmondta: szeretné folytatni a „megkezdett szakmai munkát”, sosem érzett politikai nyomást az ügyészségi munkában, és csak a megválasztása – 2025 júniusa – utáni időszak ügyeiért tud felelősséget vállalni.

A legfőbb ügyész interjúja egy nappal Magyar Péter beiktatása előtt jelent meg – és a tartalom jelezte: Nagy Gábor Bálint nem tekinti magát az előző rendszer örökösének. Ebben az interjúban hangzott el az a mondat is, amely azóta szállóigévé vált: „Meg fogjuk oldani, hogy akár Dubajból is visszahozzuk a Ferrarikat” – utalva a Matolcsy-vagyon külföldre menekített részére.

A GVH és a politikai nyomás előzménye

A GVH válasza nem légüres térben érkezik. Az április 12-i választás előtt egy héttel Berezvai Zombor közgazdász, a GVH Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetője tálalt ki a hivatal belső nyomásgyakorló mechanizmusairól. Berezvait ezt követően „érdemtelenségre hivatkozva” kirúgta a GVH – ez az eset jól illusztrálja, hogy a hivatal függetlenségéről szóló nyilatkozatok és a belső valóság között feszültség érzékelhető.

Hogy ez a feszültség hogyan oldódik fel az új kormány és a GVH viszonyában, az a következő hónapokban válik világossá – különösen a Ringier-felvásárlás vizsgálatának fényében, ahol a GVH már megindított egy eljárást.

„Feladatkörében nem utasítható, befolyásolástól mentesen látja el feladatát" – válaszolta a GVH Magyar Péter lemondási felszólítására. A Legfőbb Ügyészség szintén elutasított, de a legfőbb ügyész azt is hozzátette: Dubajból is visszahozzák a Ferrarikat.

A GVH és a Legfőbb Ügyészség elutasítása várható volt – és jogilag megalapozott. A függetlenség elvét mindkét intézmény jogszabályra és uniós irányelvekre alapozza. A valódi kérdés azonban nem a formai elutasítás, hanem az, hogy az új kormány milyen eszközökkel tudja mégis érvényesíteni az elszámoltatást – törvényi úton, vizsgálatokon vagy új eljárások indításával. A legfőbb ügyész dubaji ígérete jelzi: az együttműködési szándék megvan – a végrehajtás a következő fejezet.