Kapcsolódó cikk
„Mi már olyan sziklaszilárd szerkezettel és olyan emberekkel, szürkeállománnyal rendelkezünk, ami, remélem, az egész társadalomnak és szakmának a megelégedésére fog szolgálni” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a cél a fejlett európai és a legjobb gyakorlatok bevonása a magyar egészségügybe.
A táncoló sebésztől a miniszteri székig
Hegedűs Zsolt 1994-ben szerzett orvosi diplomát, majd ortopéd sebészként dolgozott Magyarországon – egészen addig, amíg a hazai egészségügy „feudális viszonyai” elől 2005-ben Nagy-Britanniába költözött a családjával. Tíz éven át dolgozott az NHS-nél: a manchesteri kórház ortopédiai osztályát vezette, majd csípő- és térdprotézis-műtétekre specializálódott. 2015-ben tért haza, és itthon a hálapénz elleni „1001 orvos” mozgalom egyik vezetőjeként, majd a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnökeként szerzett ismertséget.
Kapcsolódó cikk
A Tisza egészségügyi szakértőjeként 2025 nyarán mutatkozott be, miniszterjelöltként pedig tavaly októberben nevezte meg Magyar Péter a váci konferencián. A választás éjszakáján a Batthyány téren lejtett felejthetetlen táncával vált virálissá – a The Times és a Deutsche Welle is külön cikket közölt róla, a sajtó pedig gyorsan a „bulibáró” becenevet aggatott rá. Hegedűs azóta nyilatkozta: nemcsak a táncáról szeretne híres lenni, hanem a szakterület megreformálásáról is.
Arcfelismerők le, brit modell be
Az első bejelentett konkrét lépése sokatmondó volt: Hegedűs ígéretet tett arra, hogy Semmelweis-napra, azaz július 1-re leszerelik a kórházi arcfelismerő rendszereket. „Ez a rendőri irányítási modell, amit Pintér Sándor alatt elindítottak, abszolút járhatatlan – aki így gondolkodott, az nem érti az egészségügyben dolgozók szemléletét” – mondta határozottan. A brit NHS-tapasztalatból négy dolgot emel ki mintaként: az átláthatóságot, az etikai irányelveket, a tanuló kultúrát és a betegek visszajelzéseinek kezelését.
Kapcsolódó cikk
A Tisza egészségügyi programja évi 500 milliárd forinttal több forrást ígér az ágazatnak, önálló minisztériumot állít vissza, és 2030-ra a GDP 7 százalékára emeli az egészségügyi kiadásokat. A fekvőbeteg-várólistákat 2027 végére legfeljebb hat hónapra csökkentenék, régiós szuperkórházakat építenének, a mentőszolgálatnak pedig régiónként 15 perces kiérkezési időt vállalnak. Hegedűs korábban azt is elmondta: az egészségügyi reformanyagaikat évekkel ezelőtt eljuttatták a Fidesz-kormánynak is – azok azóta Pintér Sándor fiókjában pihennek.
Hegedűs Zsolt szerint a szürkeállomány már megvan, a szerkezet kész – most csak az a kérdés, hogy a társadalom és a szakma elhiszi-e, hogy ezúttal valóban változás jön.
Hegedűs Zsolt személye egyszerre jelképe a reménynek és a kihívásnak: egy külföldön karriert épített, hazatért orvos, aki most az egyik legelhanyagoltabb, legnagyobb reformra szoruló ágazatot veszi át. A titokban tartott nevek és az ígért meglepetések jelzik, hogy a miniszterjelölt tudatosan építi a várakozást – és komolyan veszi a felkészülést. Hogy a másfél éves tervezőmunka valóban a betegek és az orvosok megelégedésére válik-e, az a következő hónapokban derül ki.
Kapcsolódó cikk