Izrael szombaton azt közölte, hogy „megelőző” katonai csapást indított Irán ellen, és több jelentés szerint az akcióban amerikai részvétel is volt. Teheránból robbanásokról és füstoszlopokról érkeztek beszámolók, miközben Izraelben rendkívüli készültséget rendeltek el. A helyzet gyorsan eszkalálódott, és a régióban szinte órák alatt átalakult a biztonsági helyzet.

Az izraeli védelmi miniszter, Israel Katz a közlés szerint azzal indokolta a lépést, hogy a támadás célja „a fenyegetések elhárítása” Izraellel szemben. A hadsereg a lakosságot előre figyelmeztette egy esetleges válaszcsapás lehetőségére, és több korlátozást is bevezetett. A jelentések alapján a polgári repülést is érintő intézkedések születtek, és arra kérték az embereket, hogy ne induljanak a repterek felé.

Az amerikai szerepvállalásról több forrás is írt, miközben egy izraeli védelmi tisztviselő szerint a műveletet hónapok óta Washingtonnal egyeztetve készítették elő. A beszámolók alapján a támadás időzítését hetekkel korábban rögzíthették, ami arra utal, hogy nem spontán döntésről volt szó. A fejlemények újra ráirányították a figyelmet arra, mennyire szorosan mozog együtt a két szövetséges Irán ügyében.

Irán jelezte, hogy védekezni fog, és korábban azt is kilátásba helyezte, hogy amerikai célpontok is a megtorlás célkeresztjébe kerülhetnek, ha támadás éri. Közben Izraelben az elővigyázatossági intézkedések részeként szirénák szóltak, és a közlések szerint a hatóságok több területen szigorították a mindennapi működés feltételeit. A kezdeti órákban a károkról és az áldozatokról ellentmondásos, töredezett információk keringtek, ami a feszültséget csak növelte.

A konfliktus azonnal érezhető lett a légi közlekedésben is: több légitársaság felfüggesztette vagy módosította a közel-keleti járatait, és a jelentések szerint Irán és Irak légtere szombat reggel gyakorlatilag kiürült. A repülési útvonalak átszervezése nemcsak az érintett országokat, hanem az átszállásos nemzetközi forgalmat is megbolygathatja. A következő napokban várhatóan további korlátozások jöhetnek, attól függően, hogyan alakul az ellentámadások kockázata.

A háttérben a nukleáris és rakétaprogram körüli, régóta húzódó vita áll: nyugati országok a fenyegetés erősödését emlegetik, Irán pedig rendre tagadja, hogy atomfegyver fejlesztése lenne a célja.

A diplomáciai tárgyalások az utóbbi időben sem hoztak áttörést, miközben a katonai opció újra előtérbe került. A mostani csapások után a legnagyobb kérdés az, hogy a felek képesek-e megállítani a spirált, vagy a térség egy hosszabb, kiszámíthatatlan konfliktus felé sodródik.