A kormány honlapján ma reggel hat dokumentumot tett közzé a kegyelmi ügyből – Magyar Péter sajtótájékoztatójával egyidőben. Az iratok az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére álló dokumentumokat tartalmazzák; a dosszié másik fele a Sándor-palotánál van. Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást, hogy ezeket kedd munkaidő végéig szintén hozza nyilvánosságra.
Kapcsolódó cikk
A dokumentumokból most először látható a teljes döntési lánc. Az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztálya 2023. április 14-én nem javasolta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését. Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár április 17-én 51 kegyelmi ügyet kezelt egy csomagban – K. Endre neve nem szerepelt a javasolt kegyelmezettek között. Varga Judit igazságügyi miniszter április 18-i levele szintén nem tartalmazta K. Endrét a javasolt kegyelmezettek között. Novák Katalin köztársasági elnök mégis kegyelmet adott neki – április 27-én, megváltoztatva a miniszteri felterjesztést.
Az egynapos ellenjegyzés és a pápalátogatás
Magyar Péter szokatlannak nevezte, hogy Varga Judit még aznap, április 27-én ellenjegyezte Novák Katalin döntését. „Soha nem történt korábban olyan, hogy az igazságügyi miniszter egy napon belül aláírta volna a köztársasági elnök kegyelmi döntését” – mondta. Normál ügymenetben több hét vagy akár hónap telik el, mire a dokumentum az egyik asztalról a másikra kerül.
Kapcsolódó cikk
A hatodik dokumentum – Répássy Róbert 2024. február 5-i feljegyzése Tuzson Bence igazságügyi miniszternek – most új részletet is tartalmaz: „Az ellenjegyzés gyakorlására a kegyelmi döntés(ek) meghozásának körülményeire, az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor.” A Köztársasági Elnöki Hivatal kérte, hogy K. Endre ügyét is úgy terjesszék fel, hogy Ferenc pápa látogatásáig döntés születhessen.
Budaházy György és a teljes kép
A dokumentumokból egy további részlet is kiderült: Novák Katalin nemcsak K. Endre esetében változtatta meg Varga Judit javaslatát. A pápalátogatás alkalmával 22 embernek adott kegyelmet – ebből 10 esetben tért el a miniszteri előterjesztéstől. Magyar Péter szerint az egyik ilyen ügy a Hunnia-ügy volt, amelynek részeként Budaházy György is kegyelmet kapott – annak ellenére, hogy Varga Judit ezt sem javasolta. Budaházy Györgyöt korábban jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítélték terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt.
Kapcsolódó cikk
Magyar szerint az igazságügyi minisztériumi dosszié nem teljes, és a Sándor-palotánál lévő dokumentumokból derülhet ki a döntési folyamat igazi háttere. Lévai Anikó lehetséges érintettségéről annyit mondott: „Teljesen mindegy, hogy nekem milyen információ van a birtokomban, hiszen ezek, ha van ilyen, akkor is városi legenda kategóriába tartoznak” – de hozzátette, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság ezt is felderítheti.
A kegyelmi ügy dokumentumaiból most kiderült: az ellenjegyzés „az idő szűkössége miatt, a pápalátogatás időpontjára figyelemmel nem a megszokott módon történt." Novák Katalin Varga Judit javaslatát megváltoztatva adott kegyelmet K. Endrének – és Budaházy Györgynek is.
A kegyelmi ügy dokumentumainak nyilvánosságra hozatala egy két éve nyitott kérdésre ad részleges választ – de a teljes kép még hiányzik. A döntési lánc most látható az igazságügyi minisztérium oldaláról; hogy mi volt a Sándor-palotában, azt Sulyok Tamás döntése befolyásolja. A parlamenti vizsgálóbizottság felállítása és a bicskei gyerekotthon ügyének soron kívüli vizsgálata jelzi: Magyar Péter kormánya nem ejti ezt az ügyet. A kegyelmi botrány indította el azt a folyamatot, amely végén ő lett miniszterelnök – most miniszterelnökként zárja le a kör egyik felét.
Kapcsolódó cikk