Kapcsolódó cikk
A nehézségek két területen jelentkeznek. Egyrészt a sürgősségi jogalkotásban: rengeteg jogszabályt kell azonnal módosítani, hogy a kormány egyáltalán működhessen, és az EU-s forrásokhoz való hozzájutáshoz is erőltetett ütemű jogalkotás szükséges. Másrészt az új alkotmány létrehozásában: ehhez a kétharmadnál szélesebb konszenzus szükséges – amit a jelenlegi parlamentben csak a Fidesz nyújthatna, márpedig a Fidesz aligha lesz partner saját Alaptörvényének kukába hajításához.
A közjogi tisztségviselők leváltása
Kis János részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel is, amelyre Magyar Péter a legsürgetőbb választ várja: hogyan lehet leváltani a Fidesz által kinevezett közjogi tisztségviselőket? A filozófus szerint a leváltás akkor is indokolt, ha az érintetteknek – Sulyok Tamástól Polt Péterig – pillanatnyilag nincs erejük szembeszállni a demokratikus kormánnyal. Az ok: „Nincs tekintélyük, és így az általuk működtetett intézményt is megfosztják a tekintélyétől.” Ha a Kúria megsemmisít egy törvényt, az emberek azt gondolják: Orbán utasításait teljesítik. Ha átengedi, azt gondolják: Magyar Péter kegyeit lesik. Mindkét esetben az intézmény hitelét veszíti.
Kapcsolódó cikk
A leváltás technikájára Kis egy konkrét javaslatot tart vállalhatónak: az Alaptörvényt egyetlen alkalomra szóló szabállyal egészítenék ki, amely felsorolja az érintett tisztségeket, és kimondja a megbízatások megszűnését – majd önmaga is hatályát veszíti. Ez nem visszamenő hatályú jogalkotás, mert a visszavonandó megbízatások jelenleg is fennállnak. Visszavonásuk a jövőre irányul, és arra épül, hogy a kinevezéskori feltételek gyökeresen megváltoztak.
Az alkotmányozás paradoxona
Kis János szerint a jelenlegi helyzet paradox: „A parlamenten kívül alkotmányozó pillanat van, a parlamenten belül viszont nincs.” A választáson hatalmas tömegek utasították el az Orbán-rendszert és az Alaptörvényt – de legitim új alkotmányhoz a kétharmadnál szélesebb konszenzus kell, amelyet ma a Fidesz nélkül nem lehet megszerezni. A néprészvételi alkotmányozás – vagyis az alkotmány népszavazással való megerősítése – sem helyettesíti a széles parlamenti koalíciót: a chilei példa megmutatta, hogy a tartalom egy-egy vitatott pontján az alkotmány elbukhat, hiába támogatja a változást a választók kétharmada.
Kapcsolódó cikk
Az alkotmányozás előkészítő munkáját érdemes most elkezdeni – koncepciókat kidolgozni, nyilvános vitát folytatni –, de a tényleges alkotmányozásra akár több ciklust is várni kell. „Nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy olyan helyzet van, amikor a vállalkozás nem esélytelen, tehát az előkészítő munkába érdemes belevágni.”
„Minden nehézséget a kétharmad sem old meg" – mondta Kis János, aki szerint a közjogi tisztségviselők leváltása indokolt és megvalósítható, az új alkotmány létrehozásához azonban parlamenti és társadalmi konszenzus kell – amelyet ma a Fidesz nélkül nem lehet elérni.
Kis János elemzése a rendszerváltás egyik legfontosabb szellemi keretét adja meg. A kétharmad szükséges, de nem elégséges – és aki ezt nem érti, az félreismeri a feladatot. A közjogi tisztségviselők leváltása sürgős és megoldható; az új alkotmány hosszú folyamat eredménye lehet. Az előkészítő munka most kezdődhet – a türelem és az alaposság nem gyengeség, hanem a tartós eredmény feltétele.
Kapcsolódó cikk