Kapcsolódó cikk
A kijelentés a szöveg szerint olyan kontextusban hangzott el, amely a munkavállalást, illetve az alacsony presztízsű feladatok elvégzését kötötte össze egy társadalmi csoporttal. Ez az a pont, ami sokaknál nem egyszerűen „szerencsétlen megfogalmazásként” csapódott le.
Kis Grófo a saját posztjában azt írta, hogy „semmilyen politikai, ideológiai véleményformálónak nincsen joga ahhoz, hogy hátrányosan – a magyarsággal szemben – megkülönböztessen bennünket!”
A bejegyzésben külön kiemeli azt is, hogy szerinte ez különösen visszás „egy olyan kormányzat idején”, amikor a cigányság ügye miniszterelnökségi államtitkárság alá tartozik több mint tíz éve. Ezzel lényegében azt mondja: ha van állami felelősségvállalás és intézményrendszer, akkor ilyen kijelentéseknek nem lenne szabad elhangozniuk. A poszt üzenete az, hogy nem csak a mondat bántó, hanem a mögötte lévő szemlélet is.
Kapcsolódó cikk
A hozzászólások között a cikk szerint többen előhozták, hogy Kis Grófo korábban nyíltan szimpatizált a kormánnyal. A zenész erre sem próbált meg „PR-választ” adni, hanem vallásos keretbe tette a reakcióját: „nem nektek akarok megfelelni hanem a drága Jó Istennek !” Azt is hozzátette, hogy az ember az életében hoz jó és rossz döntéseket, és ezt neki kell belátnia. A sorokból az olvasható ki, hogy a saját korábbi szerepvállalását nem akarja vitában megvédeni, inkább elismeri: voltak döntések, és most a lelkiismerete szerint beszél. A történet másik szála, hogy Lázár János azóta bocsánatot kért mindenkitől, akit megbántott. A szöveg szerint azt mondta, félreértették a szavait, vagyis a kármentés iránya az lett, hogy nem azt akarta mondani, amit sokan kihallottak belőle. Csakhogy ilyenkor mindig előjön a kellemetlen kérdés: ha ennyien ugyanazt értették, akkor biztosan csak „félreértés” történt-e. A vita ettől nem csillapodik automatikusan, mert nem csak a szándékról, hanem a hatásról is szól.
Az ügy most már nem csak egy miniszteri mondatról szól, hanem arról is, hogy ki meri-e mondani nyilvánosan, ha a saját „oldalán” valami vállalhatatlan.
Kis Grófo megszólalása ezért lett ütős: nem kívülről érkezik, hanem egy olyan szereplőtől, akit korábban sokan a kormányhoz közelebbinek láttak. Innentől a kérdés az, hogy a bocsánatkérés lezárja-e a történetet, vagy csak egy új fejezetet nyit. És hogy legközelebb ki lesz az, aki már nem csak kommentben dühös, hanem névvel és arccal is kiáll.
Kapcsolódó cikk