Minden idők legnagyobb hatású könyveinek százas listáját állították össze a BBC által felkért szakértők. Az alábbi listánkon a 10 legjobb családregényt tárjuk elétek.
A világ 100 legjobb regénye
A kizárólag angol nyelven írt alkotásokat tartalmazó válogatás tíz különböző kategóriában sorol fel tíz olyan fikciós művet, amelyek a testület szerint az elmúlt 300 évben a legnagyobb hatást gyakorolták életünkre és gondolkodásunkra.
A tíz kategória – identitás, romantikus, kalandregény, élet-halál-másvilág, politika, társadalom, gyermek- és ifjúsági, család és barátság, krimi, szabályszegők – legjobbjait mi is közzétesszük egy rövid ismertető leírással.
A 100-as korábbi TOP10-es listái: TOP10 identitáskereső regény, TOP10 szerelmes regény, TOP10 fantasy regény, TOP10 politikai regény, TOP10 társadalmi témájú regény, TOP10 kalandregény, TOP10 ifjúsági regény.
Jöjjenek a legjobb családregények!
Vikram Seth: A Suitable Boy (Az alkalmas kérő)
Az indiai szerző 1993-ban megjelent regénye az 1950-es években, a nemrég függetlenné vált Indiában játszódik. Megismerhetjük a kasztrendszert, a vallást, a vidéki és a városi életet, a gazdaságot, a hagyományokat és a fejlődés mikéntjét.
Az egyetemista Lata és anyja férjet keresnek a lánynak, de a szerencsés jelöltnek meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Az egész család magáénak érzi az ügyet és kiveszi a részét a keresésben – nagyjából 1500 oldalon keresztül.
Az „indiai Háború és béke” négy középosztálybeli család és még számos mellékszereplő életébe enged bepillantást. Magyarra nem fordították le.
Noel Streatfeild: Balettcipők (Ballet Shoes)
Az angol gyerekkönyvszerző legismertebb műve 1936-ban jelent meg. A magyar közönség leginkább a Szerelem hálójában című Meg Ryan-filmben hallhatott először az írónőről és a könyveiről. A történet egy idealista, igazi feel-good tündérmese a három árva Fossil nővérről, akiket egy idős, szórakozott tudós fogad örökbe, amikor a világot járja.
A lányokat nevelő kis közösség hamar felismeri a tehetségüket és elhivatottságukat, és beíratják őket a színiakadémiára. Pauline, Petrova és Posy nagyon különböző egyéniségek, mindannyian más területen bontakoztatják ki a tehetségüket.
A nevelőknek arra is gondjuk van, hogy a gyakorlati dolgokra is megtanítsák a lányokat, mint például hogyan bánjanak a pénzzel. 1975-ben és 2007-ben a BBC tévésorozatot illetve egész estés filmet készített a regény alapján. A magyar kiadás fordítását Németi Anita készítette.
Tim Winton: Cloudstreet
Az ausztrál gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó szerző 1993-ban megjelent regénye klasszikusnak számít az angolszász nyelvterületeken.
A Cloudstreet annak a Perth-i háznak a neve, amelyet két szegény, de népes munkásosztálybeli család oszt meg egymással 1944 és 1964 között. A regény ennek a két évtizednek a családi krónikája.
A Pickle család éppen próbál talpra állni egy tragédia után, amikor örökölnek egy hatalmas házat Perth külvárosában. A vallásos Lambék sok szenvedés után mint bérlők költöznek a Cloudstreet másik felébe, ahol egy kis boltot nyitnak. Magyarul nem adták ki.
Stella Gibbons: Cold Comfort Farm
Az angol szerző első regénye volt a Cold Comfort Farm, amelyben az 1930-as évekbeli vidéki Angliát az írónő remek humorán keresztül ismerhetjük meg.
Az előkelő családból származó, húszéves Flora Poste szülei meghalnak, és ezután vidéki rokonaihoz, Starkadderékhez kerül a Cold Comfort farmra, Sussexbe.
Az életvidám, nagyvilági életet élő városi lány merőben eltérő környezetben és társaságban találja magát, mint amilyenben felnevelkedett. Vajon hogy állja meg a helyét egy omladozó farmon, a nem túl kifinomult rokonai között? Nincs magyar fordítása a műnek.
Dodie Smith: Enyém a vár (I Capture the Castle)
A Százegy kiskutya írója ezúttal a 17 éves Cassandra nevében írt naplót, amely 1948-ban jelent meg. Cassandra a ’30-as években, a vidéki Angliában egy különc családban cseperedik fel. Romantikusnak tetsző környezetben, egy omladozó kastélyban él író apjával, aki valamikor írt egy sikeres könyvet, ám azóta várják tőle a következő remekművet.
Mostohaanya leginkább a művészetekért és a naturizmusért rajong. Húga, Rose szeretne mihamarabb kitörni ebből a környezetből azáltal, hogy férjhez megy.
Az érzékeny, jószívű Cassandra, aki az írásban leli kedvét, viszont a saját tehetsége révén szeretne megélni. Amikor a jóképű Stephen megjelenik a kastélyban, a romantikus szál sem marad el a történetben. A magyar fordítás Till Tamás munkája.
George Eliot: Middlemarch
1871-ben, több kötetben jelent meg eredeti nevén Mary Ann Evens regénye, amelyet az írónő legjobb regényének tartanak az angol nyelvű kritikusok. A cím egy angol kisváros nevét takarja. A cselekmény három-négy, eltérő hangsúllyal megjelenített család történetét fogja át, 1829-től az 1832-es reformtörvény időszaka között.
Az összetettsége és a sok szereplő lehetőséget ad arra, hogy a szerző minél részletesebb portrét rajzoljon az angol vidéki kisváros társadalmának tagjairól, és a viktoriánus korszellemről.
Többek közt olyan témákat érint, mint a nők helyzete, a házasság intézménye, a képmutatás, az oktatás és a vallás, mindezt olykor vicces epizódokkal illusztrálva. Bartos Tibor fordításában olvasható magyarul.
Armistead Maupin: Tales of the City (Városi mesék)
Az amerikai szerző eredetileg San Francisco-i lapokban publikálta folytatásos történetét, majd 1978-tól 2014-ig kilenc kötetben jelent meg a szappanopera. Mivel Maupin folyamatosan írta az újabb részeket, ezért tudott az éppen aktuális eseményekre és az olvasói véleményekre reagálni.
Elsőként foglalkozott olyan problémákkal, mint az AIDS fertőzés. Bár a ’90-es évek elején készült már tévésorozat a Városi mesékből, a Netflix idén egy újabb tíz részes sorozatban dolgozza fel a történetet.
Mary Ann Singleton, egy naiv fiatal ohiói titkárnő San Franciscóba költözik a Barbary Lane 28-ba. Főbérlője Anna Madrigal, marihuána-termesztéssel foglalkozik, Anna anyja pedig egy bordélyt üzemeltet. A többi lakó, akik Mary Ann barátai lesznek, homoszexuálisok vagy éppen nőcsábászok, és rajtuk keresztül megismerhetjük a jómódú és szabados kaliforniaiak életét. Magyarra nem fordították le a sorozat könyveit.
E. Annie Proulx: Kikötői hírek (The Shipping News)
Az amerikai szerző 1994-ben elnyerte a Pulitzer-díjat regényéért, amelyből 2001-ben film is készült Kevin Specey-vel, Judy Dench-csel Julianne Moore-ral és Cate Blanchett-tel. Quoyle, a munkanélküli New York-i újságíró egy teljesen diszfunkcionális, többszörösen terhelt és tragédiákkal súlytott családból származik. Apja Új-Funlandról került az Egyesült Államokba, majd szülei közös öngyilkosságot követtek el. Felesége megcsalja, két lányukat eladja egy stricinek, és lelép a szeretőjével.
A nő és szeretője meghalnak autóbalesetben, a rendőrség pedig visszaadja Quoyle-nak a gyerekeket. Ekkor jelenik meg nagynénje, Agnis, aki rábeszéli, hogy térjenek vissza Új-Funlandra, egy zord és kietlen halászfaluba, és kezdjenek ott új életet a nő házában.
Quoyle a helyi lapnál helyezkedik el, és a balesetekről és a hajók érkezéséről és indulásáról tudósít. Eközben Quoyle előtt kibontakoznak ősei sötét titkai, és ő is teljesen más ember lesz. Vághy László fordította magyarra.
Anne Brontë: Wildfell asszonya (The Tenant of Wildfell Hall)
A legfiatalabb Brontë-nővér második, egyben utolsó regénye halála évében, 1848-ban jelent meg. Az egyik első feminista alkotásnak tekinthető. Helen Graham, egy fiatal özvegyasszony kisfiával beköltözik Wildfell Hallba, és azonnal a helyiek érdeklődésének középpontjába kerül: a nők pletykálnak róla, a fiatal férfiak meg akarják hódítani. Egy félreértés tisztázása végett Helen átadja hódolójának, Graham Markhamnak a naplóját, amelyből kibontakozik az asszony titka.
Egy korabeli, viktoriánus kritikus szerint a regény teljességgel alkalmatlan arra, hogy fiatal lányok kezébe kerüljön. Akkoriban az a nő, aki elhagyta a férjét, nem csak a társadalmi konvenciók, hanem az angol törvények ellen is vétett, ráadásul minden vagyona, valamint gyermekeinek felügyeleti joga a férjre szállt.
Ma viszont igencsak ajánlott olvasmány mindenkinek, nőknek és férfiaknak egyaránt: a regény a nárcisztikus, partnerével szemben lelki terrort alkalmazó, elnyomó férfi és a kezdetben jóhiszemű, megfelelni próbáló, manipulálható, kiszolgáltatott nő közötti kapcsolat iskolapéldája. Borbás Mária fordítása révén a magyar olvasók számára is hozzáférhető.
Roald Dahl: Boszorkányok (The Witches)
A Meghökkentő mesék világhírű írójának szülei norvég bevándorlók voltak, akik Wales-ben telepedtek le, az író már ott született. Gyerekkönyvei (például a Charlie és a csokigyár) a felnőttek számára is szórakoztatóak. Ahogy azt a különc írótól megszokhattuk, a Boszorkányok sem egy klasszikus tündérmese, hanem egy izgalmas, borzongató és vicces boszorkányológia, Pék Zoltán fordításában.