Nem lesz ezermilliárdos csoda – Ligeti Miklós őszintén elmondta, mennyi vagyon szerezhető vissza a NER-ből

Ligeti Miklós szerint a vagyonvisszaszerzés és a jogállam helyreállítása nem választható szét: „Azzal a garnitúrával, amit Magyarország a NER-ből megörököl, most az állami vezetőkre gondolok, nem lehet kibontakozni. Velük nem lehet hitelesen elkezdeni sem a jogállam helyreállítását, sem a bűnök kivizsgálását és a vagyonok visszaszerzését” – fogalmazott. Szerinte a versenyhivatali elnöktől a legfőbb ügyészen át a Kúria-elnökig mindenki, aki szándékosan késleltette vagy akadályozta a vizsgálatokat, egy „levitézlett garnitúra”, amelytől meg kell válnia az államnak – lehetőség szerint sokkterápia jelleggel, legalábbis a kulcspozíciókban.

Az első konkrét és gyors lépést a KEKVA-knál, azaz a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál látja: „Kétharmados törvénnyel el kell rendelni, hogy nincsenek KEKVA-k, nem kapnak többet MOL-részvények után fizetendő osztalékot, hiszen a MOL és a Richter részvények 25-25%-a egyaránt visszatér az állami vagyonba, ahogy a termőföldek is.” Ligeti szerint ezt már az alakuló ülésre be kellene vinni – ez önmagában 2-3 ezer milliárd forintnyi állami vagyon visszakerülését jelentheti.

Ligeti Miklós – a jogász, aki évtizede küzd, hogy ma ezt mondhassa el

Ligeti Miklós 2002-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 2012 óta jogi igazgatója a Transparency International Magyarország szervezetnek. Az elmúlt tizennégy évben ő volt az egyik legismertebb arcú szólószólama a rendszerszintű korrupció feltérképezésének és a jogállami visszaesés dokumentálásának – az ügyészségi feljelentésektől az adatigénylési pereken át a parlamenti meghallgatásokig. A Fidesz-kormány szuverenitásvédelmi apparátusa rendszeresen célkeresztbe vette a TI Magyarországot, Ligeti személyét is – 2024-ben a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított a szervezet ellen, a Mandiner pedig „a Transparency Sztálingrádjaként” emlegette egyik vitáját. Ligeti mindvégig kitartott: azoknak a vagyonvisszaszerzési és elszámoltatási keretrendszereknek a kidolgozásán dolgozott, amelyeket most először az összes releváns döntéshozó szóba állítja.

Éppen ezért van különös súlya annak, ahogy most fogalmaz: nem ígér csodát, de konkrét eszközöket és határidőket mer mondani. A 8-10 százalékos visszaszerzési arányra vonatkozó becslése – amely az állam jelenlegi nyomozati eredményességét tükrözi – józan figyelmeztetés: „az a vélelem, hogy itt egy csapásra ezermilliárdos nagyságrendű vagyonvisszarendezések történhetnek, téves lenne.”

Low-hanging fruitok – Hatvanpuszta, Balásy-szerződések, Orbán vagyonosodása

A könnyen elérhető lépések közé sorolja a Balásy Gyula cégeivel kötött keretmegállapodások felbontását: ezek le nem hívott részét egyáltalán nem kell felhasználni, a Közbeszerzési Hatóság megállapíthatja, hogy versenykorlátozóak – és azonnal százmilliárdos nagyságrendű kiadáscsökkentés érhető el. A magántőkealapokkal kapcsolatban Ligeti az állam tulajdonosi minőségének érvényesítését javasolja: nem kivonulást, hanem aktív tulajdonosi jelenlétet – az alapkezelők menedzsmentjébe delegált tagokat, felügyelőbizottsági képviseletet. „Nem úgy, mint egy ajándékozó, aki Tiborcz Istvánnak, Garancsi Istvánnak, Hernádi Zsoltnak, Mészáros Lőrincnek ajándékozza a saját vagyonunkat, hanem mint aki gyakorolja a maga tulajdonosi jogait” – fogalmazott.

A „low-hanging fruitok” között Ligeti olyan konkrét helyszíneket és személyeket is nevesít, amelyeket eddig senki más nem mert ilyen nyíltan felsorolni: „Hatvanpusztára el lehet menni és meg lehet vizsgálni, hogy ott mi történt. Meg lehet nézni Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak, Rogán Antalnak a vagyonosodását, hogy mi van a vagyonnyilatkozatok mögött. Mi van Lázár János soha nem tisztázott ingatlanbirodalmával? Vagy Rogán Antal találmányával, ami milliárdossá tette?” – sorolta.

Ligeti Miklós szerint az állam jelenleg a bűncselekménnyel okozott károk mindössze 8-10 százalékát képes visszaszerezni – de egy jó bejelentővédelmi és vádalkuprogrammal ez az arány drasztikusan növelhető.

Ligeti Miklós interjúja egyszerre figyelmeztetés és útiterv: nem ígér azonnali ezermilliárdos vagyonvisszarendezést, de konkrét, gyors és jogszerű lépések sorát jelöli ki – az alakuló üléstől az őszi határidőkig. A kérdés ugyanaz, amit a Transparency International évtizede ismétel: van-e akarat? „Ha van akarat, lesz átláthatóság, ha nincs, akkor nem” – summázta. Most először van olyan kormányzat, amely legalább szóban vállalta a választ.