A kamerák kereszttüzében a frissen beiktatott miniszterelnök és miniszterei saját kezűleg mozdítottak el egy kerítéselemet, majd utasították a rendőröket a többi kordon eltávolítására. Szondi Vanda kormányszóvivő az esemény jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy ezzel a lépéssel „újabb fontos mérföldkövéhez értünk a rendszerváltásnak”. Magyar Péter miniszterelnök az épület előtt állva úgy fogalmazott, a kordonbontás eredményeként „minden magyar ember végre szabadon megközelítheti ezt a csodaszép épületet”. A politikai kommunikációban a nyitottság demonstrálása elengedhetetlen a bizalom újjáépítéséhez egy hosszú ideig mélyen polarizált társadalomban.

Magyar Péter Vitézy Dáviddal robbantott!

Az esemény azonban nem állt meg egy egyszerű szimbolikus aktusnál, Vitézy Dávid kíméletlen őszinteséggel tárta fel a Várban zajló presztízsberuházások megdöbbentő visszásságait. A miniszter hosszan sorolta a problémákat, hangsúlyozva, hogy a leköszönő kormány soha nem kérdezett meg senkit arról, szükséges-e súlyos összegeket költeni a vasbetonból felhúzott, historizáló álműemlék épületekre. Külön kiemelte a Honvéd főparancsnokság épületének 60 milliárd forintra taksált torzóját, amely csak azért készül a korábbinál kisebb méretben, hogy véletlenül se vessen árnyékot a Karmelitára. Tovább borzolta a kedélyeket a József főhercegi palota nulláról induló, eddig 75 milliárd forintot felemésztő újjáépítése, amelynek a mendemondák szerint az Alkotmánybíróság lett volna a rejtett haszonélvezője.

Az állami reprezentáció és az építészet kapcsolata mindig is érzékeny pontja volt a magyar történelemnek, elég csak a Horthy-korszak grandiózus, ám sokszor társadalmi feszültségeket generáló budavári terveire gondolnunk. Az új kormány szakít ezzel a tradícióval, miközben Magyar Péter emlékeztetett: a Karmelita korábban színház és kolostor volt, az elnöki székhely funkcióját pedig történelmileg a Sándor-palota töltötte be. Vitézy Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszterelnöki iroda még egy külön bejáratú teraszt is kapott, pusztán azért, hogy ezzel is versenyre kelhessen a szomszédos köztársasági elnöki palotával. A presztízsberuházások mögött meghúzódó pszichológiai motivációk gyakran felülírják a racionális gazdasági döntéseket a hosszú ideig regnáló hatalmi rendszerekben.

Az új miniszterelnök egy egészen váratlan, szürreális humorral reagált a leköszönő elit rongyrázására, amikor a terasz említésekor kibújt belőle a gúny:

Mészáros Lőrinc Szerződéseit Is Átvilágítják!

A drámai bejelentések sorozata a Karmelita-palota és más kormányzati épületek civil társadalom előtti megnyitásával folytatódott a kordonok helyén. Szondi Vanda szerint „nagyon fontos, szimbolikus döntést hozott a kormány”, amikor lehetővé tette a polgárok számára az egykori elzárt hatalmi központok bejárását. Magyar Péter elmondta, hogy „megnyitjuk a Karmelita-palotát, hosszabb időre látogatások lehetőségét biztosítjuk a magyar embereknek, illetve ezen a héten megnyitjuk Rogán Antal egykori minisztériumát is”. Az új kabinet a költséghatékonyság jegyében arról is döntött, hogy Pósfai Gábor nem költözik be Pintér Sándor egykori luxusirodájába, hanem a Belügyminisztérium jelenlegi stábjával a mostani épületben marad, hogy „ne keletkezzen újabb költség”.

A transzparencia jegyében azonnal el is indult a szabadkarmelita.hu weboldal, ahol a polgárok személyes adataik megadásával időpontot foglalhatnak az épület bejárására, ami Vitézy Dávid szerint már most hatalmas népszerűségnek örvend. A miniszterelnök leszögezte, hogy a Vár jövőjével kapcsolatban „a kormány át fogja tekinteni az összes budavári épület leghelyesebb funkcióját, egy társadalmi és szakmai konzultációt is fogunk indítani”. Ugyanakkor megnyugtatta a kedélyeket, hogy „torzó nem fog maradni, abban senki sem érdekelt, hogy félig felépült épületek maradjanak”. A modern demokratikus kormányzás alapelve, hogy a nemzeti kulturális örökség sorsáról ne zárt ajtók mögött, hanem a társadalom valós bevonásával szülessenek stratégiai döntések.

A legkeményebb figyelmeztetést a NER-oligarchák kapták: az új kormány kíméletlenül felülvizsgálja a folyamatban lévő szerződéseket, és ha a gyanú beigazolódik, Mészáros Lőrinc cégeit azonnali hatállyal kizárhatják a több tízmilliárdos budavári építkezésekből.

A sajtótájékoztató végén az újságírók záporozó kérdéseire válaszolva a miniszterek további kényes témákat is érintettek a kulturális beruházások és az elszámoltatás kapcsán. Vitézy Dávid az Iparművészeti Múzeum botrányos felújításáról szólva kijelentette, hogy már elkezdték az átvilágítást, „és legalább az épület károsodását azonnal meg szeretnék akadályozni”. Magyar Péter nyomatékosította, hogy súlyos szabálytalanságok esetén egyáltalán nem riadnak vissza a kötött gigaszerződések azonnali felbontásától sem. Az esemény különleges színfoltja volt Szabó Bence rendőr százados jelenléte is, aki Pósfai Gábor elmondása szerint hivatalosan is csatlakozni fog az új belügyminiszter szűk kabinetjéhez.