Kiszivárgott Magyar Péter terve a kétharmadra – Török Gábor sztárelemző szerint csak egyetlen magyarázat van rá

A magyar alkotmányos berendezkedésben a független közjogi intézmények vezetőit szándékosan hosszú, a parlamenti ciklusokon átívelő mandátumokra választják – pontosan azért, hogy egy új kormánytöbbség ne tudja azonnal átrajzolni az intézményi térképet. Ez az elv a nyugati demokráciák egyik alapköve, amelynek célja a hatalommegosztás tartós biztosítása. Magyar Péter bejelentése ezt az egyensúlyt bolygatja meg, és Török Gábor szerint komoly alkotmányos kockázatokat hordoz magában.

Arra, hogy egy hivatalban lévő közjogi vezető mandátuma lejárta előtt mégis távozzon, van magyar precedens: Bod Péter Ákos 1994-ben mondott le az MNB elnöki tisztségéről, Györgyi Kálmán pedig 2000-ben a legfőbb ügyészi posztról. Török szerint egy új kormánynak van mozgástere arra, hogy valakit rávegyen a távozásra – de mi történik akkor, ha az érintett ezt visszautasítja?

A Baka-modell, amit már egyszer bevethettek

Török Gábor felidézte Baka András esetét: a Legfelsőbb Bíróság elnökét, akit 2009-ben hat évre választottak meg, 2011-ben arra hivatkozva távolították el, hogy a bírósági csúcsszerv új nevet kapott az alkotmányban, és Kúriává alakult. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később Baka Andrásnak adott igazat, a magyar állam százezer eurós kártérítést fizetett – de a politikai cél addigra teljesült. Ezt a megközelítést az elemző egyértelműen kifogásolhatónak minősítette, ugyanakkor rámutatott: kétharmados többséggel hasonló jogi és politikai manőverek ismét elképzelhetők lennének.

A másik lehetséges forgatókönyv szerint Magyar Péter alkotmánymódosítással egyszerűen kimondhatná, hogy rendszerváltás történt, és minden korábban megválasztott közjogi vezető elveszíti hivatalát. Török szerint bármelyik út alkotmányellenes lenne – csakhogy ezt az alkotmánybíróság már nem tudná kimondani, hiszen az érintett testületet maga az intézkedés söpörné el, ráadásul az Alaptörvény jelenlegi szabályai szerint alkotmánymódosítás alkotmányellenességét amúgy sem vizsgálhatják.

Magyar Péter taktikája kétharmad esetén Török Gábor szerint

Az elemző azt is megkérdezte: miért most hozakodott elő ezzel a témával Magyar Péter, amikor az nem illeszkedik szorosan a Tisza Párt „működőképes és emberséges Magyarország” programjába, sőt akár a saját, jogállami normákra érzékeny szavazóit is elbizonytalaníthatja? Török több lehetséges magyarázatot is számba vett – napirendformálás, tábormobilizálás, elitellenes narratíva erősítése –, de végül csak egyet talált igazán racionálisnak.

Ha a Fidesz ráharap erre a témára, és a közbeszéd arról kezd szólni, hogy Magyar Péter mire készül kétharmad esetén, az közvetve azt üzeni: a választás kimenetele már eldőlt, és csak az a kérdés, hogyan él majd a győzelmével a Tisza. Ez – Török szerint – valóban Magyar Péter érdeke lehet, hiszen a győzelem előzetesen megélt élménye mozgósít.

Török Gábor szerint Magyar Péter bejelentésének egyetlen igazán racionális magyarázata van: a győzelem tudatának előzetes erősítése a választók fejében – minden más magyarázat megéri-e az árát, az kérdéses.

Az elemző kíváncsian várja, hogyan reagál minderre a Fidesz: ha ugyanis kormányoldalon felerősítik ezt a vitát, azzal akaratlanul is azt sugallják, hogy ők maguk is a Tisza győzelmével számolnak. A választás előtti hetekben ez az üzenet akár visszaüthet – az alkotmányos vita így válhat a kampány egyik legkényesebb, mégis legtöbbet mondó epizódjává.