A Bloomberg csütörtökön arról számolt be, hogy Magyar Péter Brüsszelben, az Európai Tanács elnökével, António Costával folytatott tárgyalásán jelezte: a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak szélesítéséhez kötné Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának további magyar támogatását. A hírügynökség forrásai szerint az uniós fél arra próbálta rávenni Magyart, hogy hagyjon fel elődje, Orbán Viktor taktikájával, aki rendszeresen akadályozta Ukrajna EU-csatlakozásának lépéseit. A tárgyalás hangulata a lap szerint „kevésbé volt pozitív”, mint Magyar Péter és Ursula von der Leyen bizottsági elnök aznapi, korábbi megbeszélésén.
Kapcsolódó cikk
A Bloomberg forrásai szerint a Magyar által szabott feltételek hasonlítanak ahhoz a 11 pontból álló követeléslistához, amelyet az Orbán-kormány 2024-ben nyújtott be Kijevnek – ez szintén a magyar kisebbség jogainak biztosítását és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítését célozta. Magyar Péter korábban maga is nyilatkozott szkepticizmusáról: szerinte a következő 10 évben nem reális Ukrajna csatlakozása, és minden tagjelöltnek azonos feltételeknek kell megfelelnie.
Zelenszkij reagált – és találkozót ígért
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem várt sokáig a válasszal. A Bloombergnek adott nyilatkozatában leszögezte: „Dolgozunk a magyar kisebbséget érintő összes témán. Ők olyan polgáraink, mint bárki más. Lehet, hogy nem mindent oldottunk meg eddig. De őszintén szólva, nem lesz itt probléma.” Zelenszkij emellett azt is megígérte, hogy „valamilyen formában találkozni fog Magyar Péterrel” – ez összecseng azzal a korábbi bejelentéssel, amelyben Magyar Péter júniusra kezdeményezett találkozót Beregszászban.
Kapcsolódó cikk
A reakció hangvétele figyelemre méltóan nyugodt és konstruktív volt – Zelenszkij sem nem utasította vissza a feltételeket, sem nem vitatkozott velük nyíltan. Ez jelezheti, hogy Kijev felkészült arra, hogy az új magyar kormánnyal is alkudoznia kell a csatlakozási folyamat előrehaladásáért.
Az Orbán-párhuzam és ami mögötte van
A Bloomberg összehasonlítása – hogy Magyar Péter feltételei hasonlítanak az Orbán-kormányéihoz – azonnal politikai vitát robbantott ki. A Fidesz és szimpatizánsai természetesen kapva kaptak az alkalmon: ha Magyar Péter ugyanazokat a feltételeket szabja, amit Orbán, akkor mi volt a különbség? A helyzet azonban árnyaltabb. Orbán a kárpátaljai magyar kisebbség kérdését rendszeresen taktikai eszközként használta – az uniós tárgyalásokon blokkolásra, a belpolitikában mozgósításra. Magyar Péter az eddigi nyilatkozatai alapján a kérdést konstruktívan, tárgyalással akarja rendezni – ahogy azt a beregszászi találkozó-kezdeményezés is mutatja.
Kapcsolódó cikk
Az is lényeges különbség, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalásai 2024 júniusában már hivatalosan megnyíltak. A folyamat egyes klasztereihez és fejezeteihez tagállami politikai jóváhagyás kell – és Magyar Péter éppen ebben a kérdésben jelezte Brüsszelben az elvárásait. Ez törvényes és bevett diplomáciai eszköz, amellyel más tagállamok is élnek.
„Lehet, hogy nem mindent oldottunk meg eddig. De őszintén szólva, nem lesz itt probléma" – mondta Zelenszkij Magyar Péter feltételeire reagálva, jelezve, hogy Kijev inkább tárgyalni kész, mint konfrontálódni.
A Bloomberg riportja és Zelenszkij reakciója együtt megmutatja, hogy a magyar-ukrán viszony az új kormány alatt sem lesz konfliktusmentes – de a konfliktus természete más lesz, mint Orbán alatt. Magyar Péter a kárpátaljai magyarok ügyét nem blokkolásra, hanem tárgyalásra akarja használni – legalábbis az eddigi jelzések alapján. Hogy a júniusra tervezett beregszászi találkozó valóban megtörténik-e, és az ott elhangzó ígéretek konkrét lépésekké válnak-e, az dönti el, hogy ez valóban más politika lesz-e, vagy csak más retorika.
Kapcsolódó cikk