A Mathias Corvinus Collegium közleményt adott ki, amelyben „nyitottságát” hangsúlyozta minden szakmai párbeszédre – beleértve „a gazdasági és jogszabályi környezet változásait érintő kérdéseket is.” A közlemény kulcsmondata azonban a vagyon kérdésére vonatkozott: „Intézményünk az elmúlt években, közfeladatot ellátó oktatási és tehetséggondozási tevékenységéhez kapcsolódóan, jelentős vagyonjuttatásban részesült.” Ez az első alkalom, hogy az MCC maga ismeri el nyilvánosan azt, amit eddig inkább kerülni szoktak: hogy a vagyon állami juttatásból származik, és annak sorsa az új parlament döntésétől is függhet.
Kapcsolódó cikk
A közlemény ennél is tovább ment: „Amennyiben a mindenkori Országgyűlés a források felhasználásával kapcsolatban változtatásokat tart indokoltnak, az MCC kész az együttműködésre és a szükséges egyeztetések lefolytatására.” Ez a mondat – egy fideszes káderfőiskola szájából – rendkívüli. Egyértelműen jelzi: az MCC felkészült arra, hogy a Tisza-kétharmad hozzányúlhat a vagyonhoz, és inkább tárgyalóasztalhoz ül, mint konfrontációba megy.
A Richter-osztalék és a taktikai visszavonulás
A közlemény háttere a Richter Gedeon Nyrt. osztalékügye. Az MCC mögött álló Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 2020-ban kormányrendelet alapján megkapta az állami Richter-részvények 10 százalékát – és ezzel együtt az éves osztalékjogot. Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója kedden a G7 konferenciáján jelentette be: tárgyalt Magyar Péter leendő miniszterelnökkel, és a Molhoz hasonlóan elhalasztják az osztalékfizetést a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felé. Az MCC közleménye ezt meg is erősítette: az alapítvánnyal megállapodtak az osztalék kifizetésének elhalasztásáról.
Kapcsolódó cikk
A Mol esetében a közgyűlés még közvetlenül a választás előtt jóváhagyta a 24,1 milliárd forintos osztalékot az MCC-nek – ám Magyar Péter felszólítása után közölték, hogy a harmadik negyedévre halasztják. Ez a mintázat most ismétlődik a Richternél is: a vállalatok egymás után engednek a leendő miniszterelnök nyomásának, jelezve, hogy a nagyvállalatvezetők a jövőbeli kormányhoz igazítják döntéseiket.
617 milliárd forint és a visszaszerzés kérdése
Az MCC csupán egy szereplője annak a fideszes alapítványi hálózatnak, amelynek összesített vagyona a 24.hu összesítése szerint legalább 617 milliárd forint. Ezek az intézmények – köztük a Corvinus és a Semmelweis Egyetemet kezelő alapítványok is – az EU jogállamisági vizsgálatának célpontjai, és a Tisza-kormány egyik ígérete éppen az, hogy visszaszerzi az állam számára azokat a vagyonelemeket, amelyek a Fidesz-kétharmad döntéseivel kerültek ki a közszférából. Hogy erre milyen törvényes lehetőség kínálkozik, az jelenleg is aktív jogalkotási és jogi vita tárgya.
Kapcsolódó cikk
Az MCC különleges helyzetben van: Orbán Balázs, a kuratóriumi elnök júliusig tagja a magyar parlamentnek, onnantól EP-képviselőként folytatja – vagyis az intézmény élén egy olyan politikus áll, aki maga is érintett a rendszerváltás egyik legfontosabb kérdésében. Az MCC közleménye – a tárgyalóasztalra ülési szándékkal – részben ennek a helyzetnek is a lenyomata.
„Amennyiben a mindenkori Országgyűlés a források felhasználásával kapcsolatban változtatásokat tart indokoltnak, az MCC kész az együttműködésre" – írta a fideszes káderfőiskola, amelynek vagyona egyedül több száz milliárd forintra rúg, és amelynek élén Orbán Balázs áll.
Az MCC közleménye taktikai visszavonulás – de egyben precedens is. Ha a fideszes alapítványi hálózat egyik legjelentősebb intézménye nyilvánosan nyitottnak mutatkozik az együttműködésre és a vagyon felhasználásának újragondolására, az azt jelzi, hogy a rendszer szereplői felkészültek a változásra. Hogy ez valódi együttműködési szándékot takar-e, vagy csupán az elszámoltatás elkerülésének taktikáját, az a Tisza-kormány első hónapjaiban derül ki.
Kapcsolódó cikk