Kapcsolódó cikk
Molnár Áron ma is rendszeresen felidézi ezt az összecsapást, és nem véletlenül: a 2026-os választási hajrában, amikor szakértők szoros küzdelmet jósolnak a Fidesz és a Tisza Párt között, NoÁr heti kétszer is jelentkezik YouTube-on Lengyel Tamással és Rainer-Micsinyei Nórával. A forgatáson szerzett élmény nyilvánvalóan nem halványult el.
Molnár Áron és Németh Szilárd: a Népszabadság árnya
Amikor Németh Szilárd megjelent a forgatási sátorban, Molnár Áronnak két lehetősége volt: felmegy a dombra, vagy odamegy a politikushoz. Az utóbbit választotta – és azonnal megütötte a hangot. „Milyen érzés magába szívni egy kis kultúrát?” – kérdezte a színész, mire Németh visszakérdezett: „Miért, úgy nézek ki, amiben nincs?” Molnár válasza nem sokat váratott magára: „Úgy. Azt is szeretném elmondani, hogy ugyanazt tudom magának üzenni, mint amikor maguk bezárták a Népszabadságot.” A Fidesz-KDNP alelnöke erre annyit mondott: „Hát azt be is kellett zárni.” Molnár pedig visszavágott: „Azt mondta akkor, hogy éppen ideje volt, én pedig most azt, hogy éppen itt az ideje, hogy megbukjon a maguk rendszere.”
Kapcsolódó cikk
A Népszabadság 2016-os bezárása máig az egyik legélesebb törésvonal a magyar sajtószabadság megítélésében. Az akkori döntés – amelyet a lap tulajdonosa, a Fidesz-közeli Mediaworks hozott – a szerkesztőség tudta nélkül, egyik napról a másikra söpörte el Magyarország egykor legnagyobb példányszámú napilapját. Nem meglepő tehát, hogy Molnár Áron éppen ezt a momentumot hozta elő fegyverként egy Fidesz-es politikussal szemben.
Gvadányi József és a kultúra mint politikai csatatér
A szóváltásnak volt még egy rétege, amely kevesebb figyelmet kapott, de legalább annyira árulkodó. Németh Szilárd megkérdezte: „Vajon Gvadányi is ezt gondolná?” – utalva Gvadányi József tizennyolcadik századi magyar nemesre és költőre, akinek alakja a Hadik-film történelmi kontextusához is kötődik. Molnár Áron válasza szikár volt: „Gvadányi? Csak ő igazán.”
Kapcsolódó cikk
Ez a csere azt mutatja, hogy a kultúra finanszírozásának és kisajátításának kérdése – ki hivatkozhat a magyar hagyományra, és milyen joggal – ma éppúgy vitatott terep, mint bármikor a modern magyar politikatörténetben. A Kádár-korszakban az állam szintén előszeretettel használta a nemzeti hősök örökségét legitimációs eszközként, és ez a minta nem tűnt el teljesen a rendszerváltással sem.
Molnár Áron nem mikrofonba, nem kamerába, hanem személyesen, négy szem között mondta Németh Szilárdnak: éppen itt az ideje, hogy megbukjon a maguk rendszere – és a Fidesz-KDNP alelnökének erre nem volt érdemi válasza.
A jelenet azért is tanulságos, mert megmutatja: a 2026-os választási kampányban a frontvonalak már rég nem csak a politikai arénában húzódnak. Molnár Áron nem pártpolitikus, nem képviselőjelölt – színész, aki a nyilvánosság erejével él. Ez a fajta civil konfrontáció, amelyben egy alkotó ember szemtől szembe kéri számon a hatalmat a sajtószabadság elvesztéséért, a közép-európai régióban egyre ritkább bátorságot igényel.
Kapcsolódó cikk