A botrányos ügy hátteréről a Magyar Hang közölt részletes beszámolót, rávilágítva a gigantikus beruházás körüli súlyos kérdőjelekre. A lap információi szerint a vitatott megállapodásokat nem sokkal a tavaszi választások előtt kötötte meg a Hankó Balázs által vezetett Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozó állami konzorcium.
Kapcsolódó cikk
A hatalmas értékű állami megrendelések egészen pontosan 100 darab digitális tananyag elkészítésére, valamint egy teljesen új, országos e-learning-platform kialakítására vonatkoznak. A nagyszabású tervek megvalósítását döntő részben európai uniós forrásokból finanszíroznák, a hivatalos célkitűzés pedig egy központosított hazai digitális oktatási rendszer felállítása lett volna a felsőoktatásban.
A 10 milliárd forintos e-learning projekt nyertesei Fauszt Zoltánhoz köthetők
A kivitelezést végző nyertes cégek háttere komoly aggályokat vet fel, hiszen azok közvetve egy olyan jól ismert üzleti körhöz kapcsolódnak, amely korábban is jelentős állami informatikai megbízásokhoz jutott. Ennek az üzleti csoportnak a meghatározó szereplője az a Fauszt Zoltán, aki az elmúlt években a fideszes Palkovics Lászlóval is közös üzleteket kötött.
Kapcsolódó cikk
A két férfi közötti bizalmi kapcsolatra még 2017-ben Hadházy Ákos korábbi parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet az LMP akkori társelnökeként. A politikus már abban az időszakban is azt állította, hogy nem csupán baráti, hanem szoros üzleti szálak is összekötötték a vállalkozót az innovációs miniszterrel, aki annak idején a teljes köz- és felsőoktatásért felelt a kormányzatban.
Az egyetemek egyértelműen visszautasították a 10 milliárd forintos e-learning projektet
A projekt csillagászati költségeit a kivitelező cégek azzal a szakmai érvvel igyekeztek indokolni, hogy egy-egy tantárgyhoz több változat is készül, amihez jelentős fejlesztői kapacitást vonnak be a munkába. Egy-egy digitális kézirat létrehozása a lap szerint így akár több millió forintba is kerülhet, ám a megkeresett felsőoktatási intézmények többsége egyértelműen jelezte, hogy semmilyen formában nem tart igényt az új központi rendszerre.
Kapcsolódó cikk
A tiltakozás hátterében az áll, hogy a hazai egyetemek jelenleg is jól bevált, saját fejlesztésű vagy hosszú ideje használt – például Moodle-alapú – platformokat működtetnek a hallgatók számára. Egyes intézmények egyenesen az akadémiai autonómia megőrzését is kiemelték indokként, rámutatva arra a tényre, hogy a központosított állami megoldás teljesen felesleges a jelenlegi oktatási struktúrában.
„A beruházás inkább az uniós források gyors lehívását szolgálhatja, mintsem a felsőoktatási intézmények tényleges igényeire adna választ” – vonta le az események legfőbb tanulságát a projektet vizsgáló Magyar Hang.
Az állami pazarlás legújabb szimbólumává váló gigaprojekt pénzügyi elszámolása a jelentések szerint még nem zárult le teljesen a hivatalokban. Bár tényleges kifizetések a szerződések alapján egyelőre nem történtek, a 2026-os tavaszi kampány utolsó napjaiban megkötött 10 milliárdos üzlet tökéletesen rávilágít a korábbi adminisztráció felelőtlen forrásfelhasználási gyakorlatára a felsőoktatás területén.
Kapcsolódó cikk