Kapcsolódó cikk
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai szerint ma Magyarországon öt bázison tárolnak nyers kőolajat, tíz bázison benzint és gázolajat, valamint egy bázison földgázt. A legkisebb nyersolaj-tartálybázis 52 500 köbméter tárolására alkalmas, a legnagyobb 320 000 köbméter, azaz 320 millió liter befogadására alkalmas. Finomított kőolajtermék esetében a legkisebb raktár 2500 köbméteres, a legnagyobb ennek a tízszerese. Földgázt Szőregen, az algyői szénhidrogénmezők mellett tárolnak, ott 12 723 644 megawattórányi gáz van tartalékolva, ami 1,15 milliárd köbméternyi földgáznak felel meg.
Kapcsolódó cikk
A legnagyobb olajtárolók Százhalombatta, Celldömölk, Tiszaújváros, Szajol, Pétfürdő és Vámosgyörk közelében vannak, van ahol több is. Összesen 702 500 köbméternyi (több mint 702 millió liter) nyers kőolaj és 1 502 500 köbméternyi (több mint másfél milliárd liter) üzemanyag van a raktárakban. A raktárak környékén ideiglenes őrszolgálati bázisokat állított fel a honvédség, ellenőrző-áteresztő pontokkal, vagyis csak a katonai kontroll után lehet belépni a területekre. A bázisok környékén dróntilalom van, csak a hadsereg drónjai repülhetnek, minden más repülő eszközt illetéktelen betolakodóként értékelnek, földre visznek vagy megsemmisítenek, minden illetéktelen behatolóra tűzparancs van érvényben.
Törvény a tartalékra
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) jogelődjét, a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetséget a behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény hozta létre abból a célból, hogy Magyarországon megfelelő mennyiségű kőolaj biztonsági készlet álljon rendelkezésre, ha az országban a kőolaj ellátásában zavar keletkezik. A földgáztárolást ehhez igazodva a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény írja elő. A MSZKSZ feladata a két törvény szerint meghatározott mértékű biztonsági készlet létrehozása és fenntartásának biztosítása, valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtése.
Kapcsolódó cikk