Palkovics László, a negyedik és ötödik Orbán-kormány technológiai minisztere a 24.hu Della podcastjában adott részletes számot miniszteri éveiről. A legkényesebb beismerés az akkugyárakhoz kapcsolódott: Palkovics elmondta, hogy kormányülésen többször is szóba kerültek a szennyezések. Ilyenkor azt hangsúlyozták, hogy nem történhetnek ilyenek – de ha mégis, meg kell találni a felelőst. Azt állítja, a katasztrófavédelem minden esetet kivizsgált, és javaslatot tett minősített laboratóriumok létrehozására a folyamatos ellenőrzés érdekében.

Ez az első alkalom, hogy egy volt Fidesz-miniszter nyilvánosan elismeri: az akkugyárak szennyezéseinek kérdése kormányzati szinten is napirenden volt. Korábban Szijjártó Péter külügyminiszter más hangot ütött meg ebben a kérdésben – a Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanakkor nem cáfolta Palkovics kijelentését, és közölte, az nem áll ellentmondásban Szijjártó korábbi nyilatkozatával.

A vereség magyarázata: Churchill és Kohl

A Fidesz választási vereségéről Palkovics egy sajátos, önfelmentő narratívát vázolt fel. Szerinte 16 év kormányzás után az emberek egyszerűen megunhatták a pártot – és ez egy demokráciában természetes folyamat. Példaként Winston Churchillt, Helmut Kohlt és Angela Merkelt hozta fel, akiket sikeres időszakok után szintén nem választottak újra. „Ha túl sokáig vagy ott, akkor megunnak – 16 év nagyon hosszú idő, az alatt egy fél generáció nő fel, aki ha csak öreg embereket lát, mást is szeretne látni” – fogalmazott.

A háborús kampányról Palkovics azt mondta, nem hazugságról volt szó, hanem „az akkori valóság értelmezéséről.” Szerinte a veszély ma is fennáll, és a kormány előrelátását bizonyítja, hogy már 2020-ban elkezdték a hadiipar kiépítését, „amikor senki nem gondolta, hogy hadihelyzet lesz rá két évre.”

CEU, MTA és a lemondás háttere

Palkovics a legvitatottabb döntéseit is védelmébe vette. A CEU ügyéről azt állította: „A CEU nem költözött sehová. A CEU továbbra is boldogan működik a Nádor utcában.” Szerinte csupán azt kérték, hogy az amerikai akkreditációval működő rész is feleljen meg a magyar jogszabályoknak – amit Bécsben meg is tett. Az MTA kutatóintézet-hálózatának leválasztásáról azt mondta, a Max Planck-modell mintájára egy független, erős hálózatot kívántak létrehozni.

Lemondásának okát sem Nagy Mártonnal való vitájában, sem a Kréta-rendszer elleni kibertámadásban látja – hanem abban, hogy minisztériumának átalakításával „eltűnt az az eszközrendszer, amiben a vállalt szakmai feladatot el tudtam volna látni.”

„Kormányülésen többször is szóba kerültek a szennyezések" – mondta Palkovics László, ezzel elsőként ismerve el volt kormánytagok közül, hogy az akkugyárak környezeti problémái nem kerülték el a miniszteri figyelmet.

Palkovics László podcastja egyszerre önvédelem és részleges beismerés. A szennyezések kormányzati ismeretének elismerése az egyik legtöbb kérdést felvető pillanat – különösen annak fényében, hogy az érintett közösségek évekig küzdöttek azért, hogy a hatóságok komolyan vegyék a problémákat. Az elszámoltatással kapcsolatban Palkovics azt mondja: szívesen elébe áll. A következő hónapok megmutatják, ez valóban így lesz-e.