A közzétett dokumentumcsomag tartalmazza a Hunnia-perhez kapcsolódó feljegyzést, a pápalátogatáshoz köthető kegyelmi döntés iratait, az igazságügyi miniszter kegyelmi előterjesztésének fedlapját, felterjesztő feljegyzéseket, átiratokat és határozatokat. A kulcsdokumentum az április 24-én kelt felterjesztő feljegyzés, amelyet a köztársasági elnök kabinetfőnöke hagyott jóvá – és amely a bevett gyakorlattól eltérően két döntési változatot tartalmazott: egy elutasítót és egy kegyelem gyakorlására irányulót. A feljegyzés azonban egyértelműen az elutasítást javasolta – összhangban az igazságügyi minisztérium álláspontjával.

Az elutasítást a bűncselekmény jellegével, valamint azzal indokolták, hogy K. Endre ekkor már otthonában töltötte büntetését, és hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt – ezért nem indokolt, hogy munkába állhasson, és hogy felmentsék a foglalkozástól eltiltás következményei alól. Novák Katalin ennek ellenére kegyelmet adott – indoklás nélkül.

„Nem kívánja a kormány elmulasztott együttműködésétől függővé tenni"

A Sándor-palota az iratok közzétételéről szóló közleményben egyúttal reagált Magyar Péter csütörtöki ultimátumára is. A miniszterelnök azt üzente: „Ne várjon a kormány utasítására! Hozza nyilvánosságra még ma!” A köztársasági elnöki hivatal válasza: „Figyelemmel a felfokozott közérdeklődésre, a Sándor-palota nem kívánja a kormány elmulasztott együttműködésétől függővé tenni a hivatalos iratok nyilvános megismerhetőségét.”

Ez a mondat két dolgot jelez egyszerre. Egyrészt azt, hogy a Sándor-palota önállóan döntött a nyilvánosságra hozatalról – nem Magyar Péter utasítására, hanem a közérdekre hivatkozva. Másrészt visszaszólt a kormánynak: a „kormány elmulasztott együttműködése” kitétel arra utal, hogy a hivatalos megkeresés mindeddig nem érkezett meg.

Ami az iratokból kiderült – és ami nem

Az iratok megerősítik: sem az igazságügyi minisztérium kegyelmi főosztálya, sem a Sándor-palota igazgatósága nem javasolta K. Endre kegyelmét. Novák Katalin a minisztériumi javaslattal és a saját hivatal álláspontjával szemben döntött – és a döntés indoklását az ügyirat nem tartalmazza. „Az ügyiratból nem állapítható meg a K. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka” – közölte a Sándor-palota.

Az iratok azt is megerősítik: Gaudi-Nagy Tamás ügyvédnek szerepe volt K. Endre kegyelmi kérvényében – aki Budaházy György kegyelméért is lobbizott, és végül ugyanaznap kapott kegyelmet, mint K. Endre.

A Sándor-palota most közzétette a kegyelmi ügy összes dokumentumát – az iratok szerint sem az igazságügyi minisztérium, sem a köztársasági elnök igazgatósága nem javasolta K. Endre kegyelmét. Novák Katalin indoklás nélkül döntött – és ez az iratokból sem derül ki, miért.

A Sándor-palota dokumentumainak nyilvánosságra hozatalával a kegyelmi ügy puzzle-jének utolsó ismert darabja is a helyére került – de a legfontosabb kérdés továbbra is nyitott: ki szorgalmazta informálisan Novák Katalinnál K. Endre kegyelmét, és miért döntött az elnök mindenki javaslatával szemben? Erre az iratok nem adnak választ. A parlamenti vizsgálóbizottság és az érintett személyek meghallgatása marad az egyetlen lehetőség a válasz megtalálására.