Magyar Péter leendő miniszterelnök hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján – a győzelem utáni első nagy nyilvános szereplésén – váratlan bejelentést tett: Szijjártó Péter megjelent a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, és megkezdték a szankciós anyagokkal kapcsolatos dokumentumok megsemmisítését. „Azt tudom mondani nekik, hogy ez kevés lesz” – fogalmazott Magyar Péter, jelezve, hogy az elszámoltatást semmiféle előzetes iratmegsemmisítés nem akadályozhatja meg. A bejelentés azonnal hatalmas visszhangot váltott ki, és az új kormány külügyminiszteri posztjának várományosa, Orbán Anita is nyilatkozatra kényszerült.

Orbán Anita közleményében a következőképpen fogalmazott: „Tegnap és ma több forrásból is súlyos hírek érkeztek a Külgazdasági és Külügyminisztériumból: elkezdték ledarálni a szankciós anyagokhoz köthető és egyéb dokumentumokat. Ez elfogadhatatlan. Nyomatékosan felszólítjuk Szijjártó Péter minisztert és kollégáit, hogy azonnal hagyjanak fel minden iratmegsemmisítéssel. Emellett semmilyen elektronikus adatnyilvántartó rendszerből ne töröljenek adatokat, dokumentumokat.” A közlemény végén a minisztérium dolgozóihoz is szólt: „A kollégáknak pedig azt üzenjük, hogy már nem kell félni. Jogellenes utasítás megtagadásáért senkit semmilyen hátrány nem érhet mostantól.”

Szijjártó Péter és a szankciós ügyek: egy évek óta húzódó botránysorozat

A bejelentés nem légüres térben született. Szijjártó Péter neve az elmúlt évek egyik legérzékenyebb európai külpolitikai botránysorozatához kötődik: kiszivárgott telefonbeszélgetések szerint Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrovval, és uniós belső információkat, valamint szankciókkal kapcsolatos tárgyalási pozíciókat osztott meg az orosz féllel. A felvételeket közzétevő VSquare oknyomozói anyagból az is kiderült, hogy 2024. augusztus 30-án, miután Szijjártó Péter visszatért Oroszországból, Lavrov arra kérte, hogy Szlovákiával közösen kezdeményezzék Aliser Uszmanov orosz oligarcha húgának törlését az EU szankciós listájáról – Gulbahor Iszmajlova végül 2025 márciusában le is került a listáról. Szijjártó a kiszivárgott felvételekre reagálva azt mondta, hogy „ugyanazt mondja nyilvánosan, mint telefonon” – de az európai diplomaták körében a felvételek komoly felháborodást váltottak ki.

Ezzel a háttérrel különösen súlyos a Telex értesülése, amely szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium 523-as és 524-es szobájában iratmegsemmisítés zajlott, és ezen jelen volt Szijjártó Péter, valamint Balajthy Henrietta, a külügy politikai igazgatója és Gyarmati Eszter közigazgatási államtitkár. A szankciós ügyekben érintett dokumentumok esetleges eltüntetése éppen azért különösen kényes kérdés, mert a leendő kormánynak ezek alapján kellene rekonstruálnia, hogy Magyarország milyen pozíciókat képviselt az uniós szankciós tárgyalásokon az elmúlt évek során.

A minisztérium tagad – de a Telex videóra hivatkozik

A Külügyminisztérium a Telex megkeresésére kiadott nyilatkozatában határozottan visszautasított minden ilyen értesülést. „Nonszensz, felháborító és minden határon túlmegy az ilyen híresztelés. Ilyen felvétel nem létezhet, mivel Szijjártó Péter és Gyarmati Eszter nem jártak azokban az irodákban. Mindösszesen annyi történt, hogy Balajthy Henrietta titkársága az elektronikus formában korábban eltárolt és így majd átadásra kerülő dokumentumok korábban kinyomtatott és így feleslegessé vált papíralapú verzióit dobták ki” – áll a minisztérium reagálásában. A tárca tehát azt ismerte el, hogy papíralapú dokumentumokat semmisítettek meg, ám ezt rutinszerű adminisztrációként értékelte – tagadva, hogy a Telex által említett szereplők jelen lettek volna.

A Telex azonban fenntartotta értesüléseit, és arról is beszámolt, hogy egy videófelvétel is a birtokába jutott, amely az említett szobákban zajló eseményeket dokumentálja. Ez a körülmény különlegesen bonyolult helyzetbe hozza a minisztériumot: ha a felvétel valóban létezik és hiteles, a tagadás nem tartható. Az iratmegsemmisítéssel kapcsolatos vád így nem csupán politikai csatározás, hanem potenciálisan jogi következményekkel is járhat – különösen annak fényében, hogy Orbán Anita közleményében kifejezetten utalt a jogellenes utasítások lehetőségére.

A Külügyminisztérium azzal védekezik, hogy csupán feleslegessé vált papírokat dobtak ki – csakhogy a Telex azt állítja, videó is bizonyítja az eseményeket, és a Tisza Párt már jelezte: az elszámoltatást semmilyen előzetes iratmegsemmisítés nem akadályozhatja meg.

Az eset az átmenet egyik legelső és legélesebb konfliktusát hozta felszínre: az ügyet az teszi különösen robbanékonnyá, hogy a szankciókhoz köthető dokumentumok nem egyszerűen belső adminisztratív iratok, hanem az EU-s partnerekkel szemben vállalt és megszegett kötelezettségek potenciális bizonyítékai. Magyar Péter Tisza Pártja kormányra kerülése egyik legfontosabb ígéreteként fogalmazta meg az elszámoltatást – és az első munkanapon máris világossá vált: a NER gépezetének egyes szereplői nem várják meg passzívan, hogy ez az elszámoltatás megkezdődjék.