Magyar Péter a pénteki egyeztetés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a bizottságok elnevezésének, hatáskörének és működésének alapvetően a kormányzati struktúrához kell igazodnia. Hozzátette, hogy a bizottsági helyek szétosztásában kompromisszumra törekednek a Fidesszel és a Mi Hazánkkal. Ha nem sikerül megállapodni, az Országgyűlés elnöke dönthet – ahogy 2022-ben Kövér László tette –, de ezt most el szeretnék kerülni.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter hétfőn bejelentette, hogy tizenhat minisztérium lesz az új kormányban, a miniszterek első neveit a délutáni sajtótájékoztatón ismerteti.
Mit csinálnak a bizottságok a Tisza Párt kormánya alatt?
A parlamenti bizottságok az országgyűlési törvényhozás szűrőpontjai: itt dől el, hogy melyik törvényjavaslat kerülhet egyáltalán a plenáris ülés elé. Az elmúlt 16 évben az ellenzéki javaslatokat kevés kivétellel már itt elgáncsolták. A bizottságok felügyeleti szerepe sem elhanyagolható: a minisztereket kinevezésük előtt és évente egyszer meghallgatják, a kormányzati beszámolókat itt tárgyalják meg.
Kapcsolódó cikk
A törvény szerint kötelező felállítani a Nemzetbiztonsági Bizottságot – amelyet ellenzéki képviselő vezet –, és a szokásjog alapján a Költségvetési Bizottságot is ellenzéki elnök irányítja. Az előző két ciklusban ellenzéki elnöke volt a Fenntartható Fejlődés, a Népjóléti és a Vállalkozásfejlesztési Bizottságnak is.
Mi változik Magyar Péterék alatt?
A Tisza Párt a bizottságok többségét megtartaná, de több területen komoly átrendezést tervez.
A jelenlegi Kulturális Bizottságot kettéosztanák: külön Kulturális és Médiaügyi Bizottság, valamint Oktatási és Tudományos Bizottság jönne létre. A Népjóléti Bizottság helyén Szociális Bizottság és Egészségügyi és Sportbizottság működne. Az Igazságügyi Bizottság két utódot kapna: Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot, valamint Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságot – jelezve, hogy az önkormányzati kérdések nagyobb súlyt kapnak.
Kapcsolódó cikk
Új elemként önálló Digitalizációs, Innovációs Bizottság jönne létre. A Vállalkozásfejlesztési Bizottság várhatóan megszűnik, feladatköre a Gazdasági Bizottságba olvad.
A legújabb elemként egy eddig nem létező testületet is felállítanának: a Társadalmi Részvétel Bizottságát.
Ennek feladata Magyar Péter szerint az lenne, hogy a törvényi kötelezettségen túl is bevonják az embereket, érdekképviseleteket és társadalmi szereplőket az előterjesztések véleményezésébe.
A húsz bizottság elsőre soknak tűnhet, de az 1998–2002-es ciklusban 22, 2002 és 2006 között 25 állandó bizottság működött a parlamentben. A végleges struktúráról és a bizottsági tagokról az alakuló ülésen szavaznak. A tagságért és az elnöki, alelnöki posztokért külön juttatás jár.
2022
2026
Törvényalkotási Bizottság
Törvényalkotási Bizottság
Mentelmi Bizottság
Mentelmi Bizottság
Nemzetbiztonsági Bizottság
Nemzetbiztonsági Bizottság
Külügyi Bizottság
Külügyi Bizottság
Gazdasági Bizottság
Gazdasági Bizottság
Kulturális Bizottság
Kulturális és Médiaügyi Bizottság
Oktatási és Tudományos Bizottság
Költségvetési Bizottság
Pénzügyi és Költségvetési Bizottság
Népjóléti Bizottság
Szociális Bizottság
Egészségügyi és Sportbizottság
Igazságügyi Bizottság
Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság
Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság
Mezőgazdasági Bizottság
Agrár- és Élelmiszerügyi Bizottság
Európai Ügyek Bizottsága
Európai Ügyek Bizottsága
Fenntartható Fejlődés Bizottsága
Környezetvédelmi, Vízügyi és Fenntarthatósági Bizottság
Honvédelmi és Rendészeti Bizottság
Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság
Nemzeti Összetartozás Bizottsága
Nemzeti Összetartozás Bizottsága
Vállalkozásfejlesztési Bizottság
Digitalizációs, Innovációs Bizottság
Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága
Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága
Társadalmi Részvétel Bizottsága
Kapcsolódó cikk
„Nem félek!” – A TV2 sztárja, Till Attila nyilvánosan kiállt a Tisza Párt és Magyar Péter mellett