A Tisza Párt első frakcióülése utáni sajtótájékoztatón Magyar Péter bejelentette: kampányfőnöke, Tóth Péter a győzelem után visszatér a civil életbe. Magyar hiába próbálta maradásra bírni, Tóth a döntése mellett maradt. A búcsúzó kampányfőnök eközben eddig nem ismert részleteket is megosztott a kampányról: a párt adatai szerint a választás napján 19 ezer delegáltjuk és aktivistájuk volt jelen minden szavazókörben, a kiemelt körzetekben 3-4000 „fürkészt” vetett be a lehetséges visszaélések megakadályozására. „Nem lehetett biztos az, aki választási csalással szeretne élni, hogy megúszhatja a bűncselekményeket” – fogalmazott.

A kampány utolsó másfél-két hetében civil szervezetekkel közösen felléptek a szavazatvásárlások ellen is, hetekig hangsúlyozva, hogy az bűncselekmény. A párt állítása szerint volt olyan szavazókör, ahol akár ötezer ilyen esetet állítottak meg. A mozgósításban a párt call centerében is több ezer aktivista vett részt – és Tóth Péter szerint a párt minden vármegyét megnyert, a községek 47 százalékában is jobb eredményt értek el, mint a Fidesz.

A névtelen stratéga, aki egyetlen interjút adott az egész kampányban

Tóth Péter személye különleges volt a magyar kampányvilágban: Magyar Péter kampányfőnöki kinevezésekor jelezte, hogy a választásokig egyetlen nyilvános megnyilatkozást tesz, utána hallgat. Ezt be is tartotta. Előélete alapján nem ismeretlen a politikai pályán: édesapja Tóth József, a budapesti 13. kerület 1994 óta regnáló MSZP-s polgármestere, akinek több újraválasztási kampányát is irányította. Korábban a 2014-es veszprémi időközi választáson győztes független Kész Zoltán kampányát is ő vezette. Hat éve azonban tudatosan háttérbe vonult, mert – saját szavai szerint – nem tudott mit kezdeni azzal a „hatalmas árulással, amit az ellenzéki politikusok elkövetnek a szavazóikkal és az országgal szemben.”

Magyar Péter 2025 elején kereste meg, és több hónapnyi egyeztetés után fogadta el a felkérést. A döntésben szerepet játszott az is, amit a Tisza-szigetek működésében látott: „Az erő és az energia, ami megvan ezekben a cselekedni akaró emberekben, fontos lökést jelentett. Ebből az irgalmatlan erőforrásból lehet jól építkezni.” A kampány során a feszültségektől sem volt mentes a kapcsolatuk – a Nyugati Fény korábban arról írt, hogy Tóth komoly nézeteltéréseket is tapasztalt Magyar Péterrel –, de a végeredmény magáért beszélt.

Az országjárás ereje és a legkisebb falvak üzenete

Tóth Péter a kampány egyik alappillérének az országjárást tartja. A párt stratégiájának része volt, hogy egyetlen társadalmi csoportban se szerezzenek 30 százaléknál kevesebb szavazatot – és ezt teljesítették. „A politikai kultúra megváltoztatásához járulhat hozzá az, ha nem felejtjük el a legkisebb településen élőket” – mondta, hozzátéve, hogy ők „nem szavazógombok.” A kampány során Bódis Krisztina vezetésével párbeszédet folytattak a roma társadalommal is, egyértelművé téve, hogy a párt emberszámba kívánja venni őket.

Magyar Péter a búcsúztatóban egyenesen azt mondta: Tóth „egyetlen interjút adott, nem azzal töltötte az idejét, mint a Fidesz kampányfőnöke, aki uszított a Facebookon és jachtokon »fogatlan oroszlánokkal« töltötte az idejét.” Majd hozzátette: „Nem szeretek veszíteni, de vele szemben veszítettem” – utalva arra, hogy a maradásra irányuló kísérlete kudarcba fulladt.

Tóth Péter stratégiájának egyik sarokköve az volt, hogy a Tisza szavazatvásárlás elleni fellépése nyomán volt olyan szavazókör, ahol akár ötezer potenciális visszaélést akadályoztak meg.

Tóth Péter alakja jól jelképezi azt a kampányt, amely csendes szakszerűséggel, aktivista hálózatra és személyes jelenlére építve nyerte meg a választást. Nem volt arca, nem volt hangja a nyilvánosságban – de a 19 ezer delegált és a minden szavazókört lefedő szervezeti háló az ő munkájának kézjegyét viseli. Hogy a civil életbe visszatérő kampányfőnök nyom nélkül tűnik-e el, vagy egy következő fordulóban ismét megjelenik, az egyelőre nyitott kérdés – de a Tisza győzelme bizonyosan az ő neve nélkül is tankönyvi fejezete lesz a magyar kampánytörténetnek.