„A saját pénzükből főznek a gyerekekre" – beléphetett volna a Fideszbe, de nem tette, a gyermekvédelmi vezető elmesélte, mi lett az ára annak, hogy nemet mondott, és milyen belülről a NER

Wettstein Dániel István évtizedeket töltött a gyermekvédelmi rendszerben: dolgozott a budapesti Kossuth Lajos Gyermekotthonban, a Rákospalotai Leánynevelő Intézetben, majd 2019-ben a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Központ osztályvezetője, 2021-ben annak vezetője lett. A munkáját szokatlan módszerekkel végezte: a szektort jellemző krónikus forráshiány miatt bevonta a civil szférát, hogy javítani tudjon az ellátottak és a dolgozók életkörülményein. Új mosógépek, bútorok, külföldi nyaralásra vitt gyerekek, tréningek és szakmai napok – ezek az eredmények azonban felkeltették a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) figyelmét is. „Ők nem kapnak belőle semmit” – így jellemezte Wettstein a problémát a VálaszOnline-nak adott hosszú interjúban, amelyre a választási eredmény kihirdetéséig várt.

Az SZGYF és a tolnai vezető viszonya kezdettől fogva feszült volt. Wettstein „személytelen kapcsolatot és megfélemlítő attitűdöt” tapasztalt a feletteseitől – és ez a feszültség egy tetőfelújítás körül csúcsosodott ki. Az egyik gyermekotthonban elvégzendő munkára az SZGYF egy „nagyon narancssárga” kivitelezőt javasolt, 28 millió forintos áron. Wettstein számolt: ugyanezt 8 millióért meg lehetett volna csináltatni. A különbözetet a gyerekekre és a kollégákra költötte volna. Nem fogadta el a javaslatot, Budapestre rendelték, és ott tettek neki egy utolsó ajánlatot: mindent elnéznek, ha belép a pártba.

Nem lépett be – és az élete kettétört

Wettstein nem fogadta el az ajánlatot. Nem sokkal később felmentették a vezetői tisztsége alól, mondvacsinált okokra hivatkozva, és visszafokozták nevelővé. 2024 áprilisában közös megegyezéssel távozott. Ezt követően pert indított az SZGYF ellen a lefokozása miatt – amelyet első- és másodfokon is megnyert. Az igazságügyi pszichiátriai szakértő megállapította, hogy tíz százalékos egészségkárosodást szenvedett a vezetői megbízásának visszavonása miatt, és sérelemdíjat ítéltek meg részére. „Mentálisan, egészségileg majdnem tönkrement az elmúlt években” – mondta az interjúban.

A gyermekvédelmi rendszer belső működéséről is keserű képet festett: „Akik a gyermekvédelemben dolgoznak, azok többségükben nagyon jó emberek. A gyermekvédelem több évtizeden keresztül úgy maradt működőképes Magyarországon, hogy a benne dolgozó, nagyon kicsi keresetből élő, nehéz munkát végző kollégák a saját pénzükből vásároltak, főztek a gyerekekre, vagy a saját pénzükből vettek nekik jegyet, hogy elvihessék őket strandra.”

2016-ban jelzett Juhász Péter Pálról – senki nem hallgatott rá

Az interjú egyik legsúlyosabb részlete a Szőlő utcai botrányhoz kapcsolódik. Wettstein személyesen is ismerte Juhász Péter Pált, a később botrányba keveredett javítóintézeti igazgatót – a rákospalotai roma napokon és az országos gyermekvédelmi konferenciákon találkoztak.

2016-ban egy gyermekvédelmi intézményben élő, roma kislánytól megtudta: Juhász intézményében a fogdosás, az éjszakai kiruccanások és az orális kielégítés mindennapos gyakorlatnak számítottak. Wettstein jelzést tett a fenntartó felé – de semmi nem történt.

Wettstein Dániel István 2016-ban jelezte, hogy valami nagyon nincs rendben Juhász Péter Pál intézményében. Tíz évvel később a Szőlő utcai botrány bizonyította, hogy igaza volt – és hogy a rendszer tudott róla, mégis hagyta folytatni.

Wettstein a VálaszOnline-nak adott interjúban elmondta, a választási eredménytől tette függővé, hogy kiáll-e a nyilvánosság elé. Magyar Péter győzelme után úgy döntött: megszólal. Az, amit elmesélt, nem csupán egy ember karrierjének tönkretételéről szól – hanem arról a rendszerről, amely a gyermekvédelmi intézményeket is a visszaosztás és a lojalitás logikája szerint kezelte, miközben a dolgozók a saját zsebükből fizették azt, amire az államnak kellett volna pénzt adnia.