Kapcsolódó cikk
A titkos kollégium működése több ponton is eltért az NKA normál eljárásától. Minden más kollégiumnak nyilvánosak a felhívásai, a döntései, a kurátorok névsora és a beszámolók – ebben az esetben ezek egyike sem volt nyilvános. A pályázatok az NKA adminisztratív háttérszervén, az NKTK-n keresztül mentek ugyan, de nem az NKA pályázati struktúrájában – vagyis formailag az NKA neve alatt, de ténylegesen a minisztérium közvetlen irányításával zajlott az egész.
A háromtagú testület és a minisztériumi többség
Weyer rámutatott a döntéshozatal legfontosabb anomáliájára: „Ennek a kollégiumnak az összetételéből is látszik, hogy ez egy háromtagú testület volt, amiből ketten a minisztériumban dolgoztak. Ez egy teljes egészében a minisztérium hatókörében eldöntött felhasználás, hiszen ha három tagból kettő minisztériumi dolgozó, akkor ők bármit meg tudnak szavazni.” Ez azt jelenti, hogy a látszólag független kollégiumi döntés valójában minisztériumi döntés volt – csupán az NKA intézményi keretébe csomagolva.
Kapcsolódó cikk
Arra a kérdésre, miért volt szükség erre a bonyolult kollégiumi megoldásra, ha a miniszter a saját keretéből is oszthatott volna, Weyer egyértelműen válaszolt: a miniszteri keret az NKA teljes keretének mindössze negyede, és azt Hankó Balázs a pénzosztás előtt már felhasználta. „A miniszter a saját keretét ettől függetlenül, ezen felül már elköltötte” – mondta Weyer, jelezve, hogy a 17 milliárd egy „extra pénz” volt, amelyet valószínűleg nem az NKA fő forrásaiból vontak el, hanem külön csatornán juttattak a szervezethez.
A miniszter hatalma és az NKA fokozatos alárendelése
Weyer történeti kontextust is adott a botrányhoz. Az NKA a ’90-es években független kultúratámogatási szervezetként indult – de 2010-2013 körül a miniszter lett az NKA elnöke, korábban a szervezetnek a minisztériumtól független elnöke volt. „Ezáltal sokkal több lehetősége lett a miniszternek belenyúlni az NKA munkájába” – mondta Weyer, hozzátéve: a mostani miniszter alatt fordult elő először, hogy a kollégium döntött valamiről, de a miniszter utólag lehúzott neveket a támogatottak listájáról.
Kapcsolódó cikk
A szakmai delegáltak arányát is fokozatosan csökkentették: régebben a szakmai szervezetek és az állam egyenlő számban delegáltak tagokat, mára a szakmai delegáltak aránya egyharmadra csökkent. „Az NKA eredeti koncepciója ma is működőképes lenne. Csak normálisan kellene működtetni” – zárta Weyer, jelezve, hogy nem az intézmény létjogosultságát kérdőjelezi meg, hanem azt, ahogyan az elmúlt évtizedben fokozatosan politikai irányítás alá vonták.
„Ez volt az első eset, hogy egy kollégiumnak sem a döntéseit, sem a tagjait, sem a felhívásait nem hozták nyilvánosságra" – mondta Weyer Balázs, aki maga is NKA-s kollégiumi tag, és aznap tudta meg az egészet, amikor megírta a posztját.
Weyer Balázs interjúja az NKA-botrány eddig legrészletesebb belső feltárása. Nem csupán a 17 milliárd elosztásának mechanizmusát magyarázza el, hanem azt is megmutatja, hogyan vált az NKA az évek során fokozatosan a miniszter irányítása alá – és hogyan lehetett egy ilyen pénzosztást úgy végrehajtani, hogy a saját kollégiumi tagok sem tudtak róla. A belső vizsgálat folyamatban van, a Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett – és a kérdés már nem az, hogy volt-e szabálytalanság, hanem az, hogy ki viseli érte a felelősséget.
Kapcsolódó cikk