Kapcsolódó cikk
A tiltakozók azt is kérik, hogy az egyetem jelenlegi vezetése az új szenátus felállásáig csak ügyvezetőként tekintsen magára – és a szenátus összetételét is megváltoztatnák: céljuk, hogy a testület többségét választott oktatói, dolgozói és hallgatói tagok alkossák.
A modellváltás mérlege
A 150 oktató nem tagadja, hogy a modellváltásnak voltak pozitív következményei – elismerik, hogy a bérek és az infrastrukturális feltételek javultak. Összességében azonban negatívan ítélik meg az átalakítást: az akadémiai autonómia elvesztése, a kuratóriumi struktúra és a politikai befolyás lehetősége súlyosabb hátránynak bizonyult, mint amit a béremelés kompenzálni tudott.
Kapcsolódó cikk
Ez az értékelés fontos: nem az anyagi előnyöket utasítják vissza, hanem az intézményi függetlenség hiányát – és azt a rendszert, amelyben egy kuratórium politikai kinevezettjei dönthetnek az akadémiai élet alapkérdéseiről.
Az egyetem hibrid modellje és a szélesebb kontextus
A Corvinus Egyetem kommunikációs vezetője egy vitaanyagra hívta fel a figyelmet, amely hibrid működési modellt javasol a jelenlegi KEKVA-modell helyett. Eszerint egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület váltaná a kuratóriumot – négy külső taggal, köztük nemzetközi akadémiai vezetővel és üzleti szereplőkkel, valamint a rektorral. A cél az akadémiai autonómia garanciái mellett a nemzetközi versenyképesség és a pénzügyi stabilitás megőrzése lenne.
Kapcsolódó cikk
A Corvinus nem az egyetlen érintett. Korábban a MOME esetében a választások következtében a Böszörményi-Nagy Gergely vezette alapítvány teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága lemondott. A trend egyértelmű: a felsőoktatás alapítványi modelljének általános felülvizsgálata borítékolhatónak tűnik.
150 Corvinus-oktató követeli a KEKVA-modell megszüntetését és az akadémiai autonómia helyreállítását. A MOME után a Corvinus folytatja azt a sort, amely a felsőoktatás alapítványi modelljének rendszerszintű felülvizsgálatát jelzi.
A Corvinus-oktatók tiltakozása az Orbán-korszak egyik legszisztematikusabb beavatkozásának – az egyetemek alapítványi modellbe kényszerítésének – első komoly visszarendezési kísérlete. Hogy a hibrid modell valóban megőrzi-e az akadémiai autonómiát, vagy csak egy új csomagolásban tartja fenn a politikai befolyást, azt a részletek döntik el. A vita most nyilvánossá vált – és az új Tisza-kormány oktatáspolitikájának egyik első próbaköve lesz, hogyan kezeli.
Kapcsolódó cikk
Megjelent az új Magyar Közlöny, ezekben az ügyekben rendelt el vizsgálatot Magyar Péter kormánya
