A Digitális Polgári Körök mögött álló Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség, vagyis a DDÜ 2025-ben 5,6 milliárd forintos bevételből működött. A választási kampány idején még mintegy 120 embernek adott munkát, az RTL Híradó adatai szerint azonban 86 alkalmazott távozott, így körülbelül 34-en maradhattak. A 444 beszámolója azt is kiemelte, hogy a szervezet nem hozta nyilvánosságra, milyen forrásból származott a több milliárd forintos bevétel. A létszámcsökkenésre viszont szokatlan magyarázat érkezett.
A DDÜ azt közölte az RTL-lel, hogy nem leépítés történt, hanem önkéntesek bevonásával folytatják a polgári közösségek megerősítését. Állításuk szerint közel ötezer önkéntes jelentkezett, és csaknem harminc helyszínen szerveztek személyes találkozókat. A válasz tehát a fizetett alkalmazottak számának csökkenését egy nagyobb, önkéntes hálózat kiépülésével magyarázza. A Fidesz kampányát segítő másik szervezetnél azonban még ennél is látványosabb volt a választás utáni összeomlás.
Hatvan emberből ketten maradtak a Nemzeti Ellenállás Mozgalomnál
A Nemzeti Ellenállás Mozgalmat működtető Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. a kampány előtt körülbelül hatvan embert foglalkoztatott. Mostanra mindössze két alkalmazott maradt a cégnél, a szervezet honlapja pedig már nem működik. Az RTL kérdéseire sem válaszoltak. A mozgalom az előző időszakban utcai plakátokkal, internetes hirdetésekkel és Magyar Pétert támadó tartalmakkal vett részt a politikai kampányban, ezért a hirtelen létszámcsökkenés nem egy hétköznapi vállalati átszervezés képét mutatja. A cég 2025-ös beszámolója további kontrasztot ad a történethez. Értékesítésből mindössze háromezer forintos árbevételt könyvelt el, miközben 2,75 milliárd forintnyi „egyéb bevételhez” jutott. Ebből finanszírozhatta azt az országos kampánytevékenységet, amely többek között Magyar Pétert és Volodimir Zelenszkijt támadó plakátokat, online reklámokat és egyéb politikai tartalmakat foglalt magában. A szervezetet eredetileg Apáti Bence alapította, majd 2025 októberében Kovács István, a Megafon tulajdonosa vette át.
Egy éve még „nemzeti algoritmust” épített volna Orbán Viktor
Orbán Viktor a 2025-ös tusványosi beszédében jelentette be a Digitális Polgári Körök létrehozását. A kezdeményezést a jobboldal „morális forráskódjának” és „nemzeti algoritmusának” nevezte, amelynek feladata az lett volna, hogy a Fidesz felvegye a versenyt a Tisza Párttal a közösségi médiában. A körök később háborúellenesnek nevezett nagygyűléseket tartottak, a rendezvényekhez pedig komoly szervezeti és vállalati infrastruktúra épült. A választási vereség után ennek a fizetett apparátusnak jelentős része néhány hét alatt eltűnt.
Kapcsolódó cikk
A Contextus a Digitális Polgári Körök elindulásakor bemutatta Orbán Viktor tusványosi bejelentését, valamint a mozgalomhoz csatlakozó ismert szereplőket. Egy másik Contextus-cikk a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapítójának, Szűcs Gábornak a választás utáni politikai pályáját követte végig. Miközben a kampány mögötti cégek kiürültek, a hálózat egyes arcai parlamenti pozíciókhoz jutottak – a pénzügyi háttér vizsgálata viszont továbbra sem látható.
Az új kormány korábban azt ígérte, hogy kivizsgálja a Fideszt segítő szervezetek gazdálkodását, de az RTL nem kapott választ arra, megkezdődött-e a vizsgálat.
A leépítésekből önmagukban nem következik, hogy a Digitális Polgári Körök vagy a mögöttük álló politikai hálózat teljesen megszűnt. A változás iránya azonban világos: a választások előtt több milliárd forintból fenntartott, professzionális kampányapparátus helyére most önkéntes működést ígérnek, miközben a Nemzeti Ellenállás Mozgalom cége gyakorlatilag kétfősre zsugorodott. A következő kérdés már nemcsak az, hogy mi marad Orbán Viktor „nemzeti algoritmusából”, hanem az is, honnan érkeztek és pontosan mire mentek el a kampányévek milliárdjai.
