A Digitális Polgári Körök mögött álló Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség, vagyis a DDÜ 2025-ben 5,6 milliárd forintos bevételből működött. A választási kampány idején még mintegy 120 embernek adott munkát, az RTL Híradó adatai szerint azonban 86 alkalmazott távozott, így körülbelül 34-en maradhattak. A 444 beszámolója azt is kiemelte, hogy a szervezet nem hozta nyilvánosságra, milyen forrásból származott a több milliárd forintos bevétel. A létszámcsökkenésre viszont szokatlan magyarázat érkezett.
Hatvan emberből ketten maradtak a Nemzeti Ellenállás Mozgalomnál
Egy éve még „nemzeti algoritmust” épített volna Orbán Viktor
Kapcsolódó cikk
„Tudtam, hogy ciki az Origo, közben a Tiszára szavaztam, utáltam is a Fidesz” – Kitálaltak a Mediaworks leépítés miatt kirúgott dolgozói
A Mediaworks Üllői úti székháza kedden egy hatalmas, zsibongó siralomházzá változott, miután a kiadó vezetése elkezdte azonnali hatállyal utcára tenni a fideszes médiabirodalom munkatársait. A kirúgott és az épület előtt dobozoló dolgozók között megdöbbentő vallomások hangzottak el a 2026-os választási bukás utáni belső hangulatról, a szerkesztőségi megalkuvásokról és arról, hogy valójában hányan is szavaztak közülük titokban a Tisza Pártra a benti elvárásokkal szemben.
A Contextus a Digitális Polgári Körök elindulásakor bemutatta Orbán Viktor tusványosi bejelentését, valamint a mozgalomhoz csatlakozó ismert szereplőket. Egy másik Contextus-cikk a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapítójának, Szűcs Gábornak a választás utáni politikai pályáját követte végig. Miközben a kampány mögötti cégek kiürültek, a hálózat egyes arcai parlamenti pozíciókhoz jutottak – a pénzügyi háttér vizsgálata viszont továbbra sem látható.
