Kapcsolódó cikk
A HVG belső tájékoztató alapján három pályázó nyújtott be jelölést a közelgő tisztújításra: a korábbi veszprémi képviselőjelölt Bakk István, a szakszervezeti vezető Nógrádi Róbert József, valamint Varju László korábbi országgyűlési képviselő, aki háromszor győzött egyéniben Újpesten – legutóbb azonban csak negyedik lett, 4 százalékot szerezve.
Két tábor és egy külső alternatíva
A DK-n belül a HVG szerint két markáns tábor alakult ki. Az egyik szerint a teljes megújulás jegyében az elmúlt években ismertté vált politikusoknak nem szabad semmilyen pozíciót kapniuk a júniusi tisztújításon. A másik oldal szerint a megújulás lehetséges a korábban már ismertté vált arcokkal is – vagyis Varju László típusú jelöltek nem feltétlenül zárják ki a változást.
Kapcsolódó cikk
Eközben a párton kívül is mozgások zajlanak: a HVG úgy tudja, tárgyalások folynak egy teljesen új, baloldali szervezet felépítéséről, amelyhez megnyernék az ismertebb, de nem lejáratódott arcokat. Ez azt jelzi, hogy a DK jövőjének kérdése nem pusztán belső ügy – hanem a magyar baloldal teljes újraépítésének egyik sarokköve.
Niedermüller és az alapítók távozása
Niedermüller távozása önmagán túlmutat: azt jelzi, hogy a DK-ban azok is feladják, akik a legtöbbet fektették be a pártba. 15 év tagság, alapítói státusz, polgármesteri pozíció – és mégis úgy döntött, hogy a jövőjét máshol keresi. „Be kell látnom, valamit rosszul csináltunk, valami nagyon félre csúszott” – nyilatkozta kilépésekor, és ez a mondat többet mond el a DK állapotáról, mint bármilyen közvélemény-kutatási szám. Ha az alapítók nem látnak jövőt a pártban, nehéz lesz meggyőzni arról az új szavazókat, akiket a DK-nak meg kellene szólítania.
Kapcsolódó cikk
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a DK-ból nemrég kilépett az egyik alapító, Erzsébetváros polgármestere, Niedermüller Péter – aki 15 évig volt párttag. Egy alapító távozása ritka és figyelemre méltó esemény: jelzi, hogy a párt belső kohéziója meggyengült, és az 1,1 százalékos eredmény nem csak a szavazókat, hanem a tagságot is megrendítette.
A DK 1,1 százalék után éves szinten 50-60 millió forint állami támogatásra számíthat, három pályázó indult az elnöki posztra, és az alapítók egyike is kilépett. A párt jövője a júniusi tisztújítástól függ – de a külső alternatíva is épül.
A DK sorsa a rendszerváltás utáni baloldal egyik legfontosabb nyitott kérdése. Gyurcsány Ferenc pártja 1,1 százalékkal maradt talpon – de ez a túlélés nagyon szűk mozgásteret ad. Hogy a tisztújítás valódi megújulást hoz-e, vagy csak a régi arcok újracsomagolását, az dönti el, hogy a DK a következő ciklusban releváns politikai erő marad-e, vagy a magyar baloldal egy teljesen új szervezet körül épül újjá.
Kapcsolódó cikk