A folyó állapotának súlyát az is jelzi, hogy az alacsony dunai vízállás már a paksi termelés körül is kérdéseket vetett fel. Ebben a helyzetben a vita gyorsan két egymást kizáró képre szűkült: a krízis alatt távol lévő államtitkáréra, illetve a tárgyalóasztalnál dolgozó államtitkáréra.
A Duna alacsony vízállása körül éleződött ki a vita
Takács Péter csütörtökön azt állította, hogy a vízügyi és klímapolitikai államtitkár a hőhullám és a vízügyi krízis közepén utazott el, a minisztériumban pedig olyan körlevelet küldtek ki, amely szerint nem szabad zavarni őt. Bóka János ennél tovább ment: azt mondta, Kelemennek le kell mondania, ha bebizonyosodik, hogy szabadságon volt külföldön.
Gajdos válasza szerint Kelemen valóban szabadságra készült a múlt héten, de a védelmi bizottság első ülése után kérte tőle annak elhalasztását. A miniszter elmondása alapján az államtitkár ezután Ausztriába utazott, hogy az ottani vízügyi főigazgatóval egyeztessen a Duna helyzetéről.
Amikor a részletek döntik el a vádat
A 12 dühös ember esküdtjei már majdnem egyhangú ítélethez érnek, amikor az egyikük megkérdőjelezi az idős szemtanú vallomását. A férfi járását és a lakásán belüli útvonalát felidézve lemérik, teljesíthette-e azt az időt, amelyet állítása szerint az ajtóig megtett. A jelenet mechanizmusa itt is azonos: a nyaralásról szóló állítás és az ausztriai tárgyalásról adott miniszteri beszámoló között az események sorrendje válik a vita központjává.
A 444 beszámolója szerint Gajdos azt is közölte, hogy Kelemen mellett két helyettes államtitkár, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője és az illetékes főosztály munkatársai is a megoldáson dolgoznak. A politikai üzenetekből most az marad a legélesebb kérdés: a feltételezett nyaralás képe vagy az ausztriai egyeztetés ténye kerül-e előbb a közönség elé – ahogyan a filmben is egy kimért út hossza fordítja meg az ítéletet.