A dohányzás a tüdőrák kialakulásának egyik fő oka, ám ennek ellenére csak dohányzók kisebb részében alakul ki a tumor. Hogy ez miért van így, azt amerikai Albert Einstein College of Medicine kutatói próbálták meg kideríteni.

A Nature Genetics-ben megjelent publikáció azt sugallja, hogy néhány dohányos szervezetében olyan erős mechanizmusok mennek végbe, amelyek korlátozzák a mutációkat, ezzel együtt pedig megvédik őket a tüdőráktól – szemlézte a HVG.

Az eredmény azt is jelenti, hogy a jövőben ki lehetne szűrni azokat, akiknél fokozott a betegség kialakulásának kockázata, így azt már a korai szakaszban is ki lehetne szűrni.

A kutatók régóta úgy vélik, hogy a dohányzás tüdőrákhoz vezethet azáltal, hogy DNS-mutációkat vált ki a normál tüdősejtekben. Jan Vijg, a tanulmány egyik szerzője szerint azonban ezt eddig nem lehetett bizonyítani, mert nem volt mód a normál sejtekben előforduló mutációk pontos számszerűsítésére.

Kapcsolódó cikk

A szakembernek azonban néhány évvel ezelőtt sikerült kidolgoznia egy módszert (single-cell multiple displacement amplification, SCMDA), amivel az egyes sejtek teljes genomját sikerült feltérképezni.

Az SCMDA lényege, hogy figyelembe veszi és kiküszöböli azokat a szekvenálási hibákat, amelyek miatt a korábbi feltérképezések nem adtak pontos eredményt.
A kutatók most ezt a módszert alkalmazták, hogy megvizsgálják a normál tüdőhámsejt mutációját. Ehhez 19, 44 és 81 év közötti dohányost, valamint 14, 11 és 86 év közötti önkéntest, akik soha nem gyújtottak rá.
A tudósok megállapították, hogy az évek előrehaladtával a nemdohányzók tüdősejtjeiben felhalmozódtak a mutációk, a dohányosoknál viszont még több ilyet találtak.
Mindez megerősítette azt a korábbi megállapítást, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kockázatát azzal, hogy növeli a mutációk gyakoriságát.
Vijg szerint ez az oka annak, hogy a nemdohányosok arányaiban kevesen kapnak tüdőrákot, míg a dohányzók 10-20 százaléka betegedhet meg.

Kapcsolódó cikk

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a dohányzással folyamatosan nőtt a mutációk száma, így feltehetően nőtt a tüdőrák kockázata is. Érdekes módon azonban a mutációk növekedése 23 csomagév után megállt. A csomagévet – pack-year – az alábbiak alapján számítják ki: naponta elszívott cigaretták száma x a dohányzás éveinek számával / 20. Utóbbi szám arra utal, hogy hány szál cigaretta van egy dobozban (az Egyesült Államokban). Például, ha valaki 10 éven át napi 10 szál cigit szív el, az 5 csomagévnek felel meg.
A kutatók úgy vélik, hogy az erős dohányosok azért nem betegedtek meg, mert a szervezetük elnyomta a további mutációk felhalmozódását: egy hatékony mechanizmus folyamatosan javította a DNS-üket.
Bár a kutatást egy kis létszámú csoporton végezték el, a szakemberek az eredményre építve olyan új vizsgálati módszereket szeretnének kifejleszteni, ami segíthet felismerni a tüdőrák kockázatát.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

meghalt-karsai-daniel-halalanak-oka

Szívszorító: Meghalt Karsai Dániel

Egy ország rendült meg. Negyvenhét éves korában elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogász. Halálának hírét szombaton este testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán. Karsai Dániel majdnem

idojaras elorejelzes 2024 aprilis sarkvideki hideg

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.

nyugdijkorhatar 2024 nyugdij nyugdijas nyugdij utalas 2024

Tényleg csak 70 évesen mehetünk nyugdíjba? Itt a nyugdíjszakártő válasza

A világ egyik nagy vagyonkezelő cége arra figyelmeztette a munkavállalókat, hogy ne számítsanak arra, hogy kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben, hanem meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt akár 70 évre, mert az emberek sokkal tovább élnek, mint korábban, és kevesebb fiatal kép be a munkaerőpiacra.