ContextUs: Több, másik ország mellett a magyar kormány, a Mi Hazánk és a Momentum is éles bírálója a Facebooknak. Az algoritmusok átláthatatlansága mellett kritizálják azt is, hogy felhasználók és kommentek indoklás nélkül tűnnek el az oldalról. Az ügyet az is érdekessé teszi, hogy a témakörhöz tartozó gondolatok széles körű ismertetését a szóban forgó platformon teszik. A Fidesz és a velük ideológiailag több ponton összeérő Mi Hazánk mellett a Momentum az a párt, amely szabályozná a közösségimédia-óriást. Egyeztettek más ellenzéki szereplőkkel az ügyhöz való csatlakozás, kampány okán?
Nem.
ContextUs: Miért?
Önálló politikai közösség vagyunk, bár a téma sokakat érint, megvannak a saját elképzeléseink. Természetesen szívesen meghallgatjuk mások javaslatait is.
ContextUs: Mit gondol, a többi ellenzéki párt miért nem bírálja annyira élesen a szóban forgó közösségi oldalt néhány kifakadáson kívül?
Ezt tőlük kell megkérdezni.
ContextUs: Varga Judit igazságügyi miniszter tavaszra ígérte benyújtani az úgynevezett Facebook-törvényt, azonban egyelőre nem cizellálta, miből állhat mindez, „törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést” kérnek. Ha Varga segítséget kérne a törvénytervezet megalkotásában, eleget tenne a kérésnek?
Varga Judit azóta visszakozott, ami nem meglepő: egyszer „egyeztettek” a Facebookkal, onnantól már teljesen más hangnemben posztolt a közösségi oldalról, a bírálatoknak vége lett. Ennyit a kormány szabadságharcáról!
ContextUs: A XXI. Század Intézet kerekasztal-beszélgetésén bejelentette, „várjuk meg a brüsszeli szabályt”. Ha ezt követően kérne segítséget, igent mondana?
2022-től remélhetőleg nem Varga Judit lesz az igazságügyi miniszter, úgyhogy nem lesz ilyen kérés.
ContextUs: Február elején közzétett a Momentum egy javaslatcsomagot, azonban ezek között fellelhetők olyanok, amelyekben maga a Facebook már igyekszik javulni. Ilyen például az úgynevezett Felügyelőtanács létrejötte, valamint a mesterséges intelligencia egyre erőteljesebb használata, amely az emberi moderátorok munkáját is igyekszik megkönnyíteni.
A Facebook ma már több mint egy csetprogram és egy felület, ahol lájkolhatjuk ismerőseink cuki fotóit. Innen tájékozódunk a világ híreiről és a demokratikus folyamatok is itt zajlanak. Sőt, választásokat dönt el: a választók ott kommentelik be a kéréseiket, problémáikat, mi, politikusok ezen keresztül kérjük ki a véleményeket, ezen a felületen posztoljuk a javaslatainkat is.
A platform tehát alapjaiban határozza meg a demokráciánk, közéletünk, tehát országunk működését.
Része lett a demokráciáknak, az országok politikai intézményrendszerének. Ezért nem elfogadható többé – és nem is demokratikus –, hogy Felügyelőtanács és algoritmusok gyakoroljanak a platform felett hatalmat. Szükség van demokratikus és állami kontrollra, valamint felügyeletre, hiszen ezeknek kell ellenőrizni a politika minden intézményrendszerét, nem pedig demokratikus felhatalmazás nélküli magáncégek részlegei.
A Facebook az új otthonunk: az adatainkkal fizettünk érte
A Föld lakosságának negyede Facebook-felhasználó. Az emberek imádják – a rengeteg botrány ellenére is. Mára alig akad pozitívuma. Akkor mégis miért maradunk? És vajon jó ötlet volt a 10yearchallenge hashtag alatt posztolnunk?
Kapcsolódó cikk
ContextUs: A javaslatcsomagjukban szó esik a véleménybuborékról is. A Wall Street Journal néhány évvel ezelőtt publikált grafikonja ezt megerősíti, mint írták, liberális nézeteket valló felhasználóknak liberális, konzervatív nézeteket vallóknak pedig konzervatív tartalmakat jelenít meg a platform. Többen úgy vélik, a felhasználóknak maguk kell sokszínűbbé tenni, tágítani az úgynevezett véleménybuborékjukat. Egyetért vele?
A véleménybuborék összetett probléma, van technológiai és társadalmi vetülete is. Utóbbira részben válasz lehet, hogy a felhasználóknak maguknak kell tágítani a nézőpontjukat. Azonban a technológiai, óriásplatformok oldaláról jelentkező kérdéseket sem hagyhatjuk figyelmen kívül: az algoritmusok igenis aktívan azon dolgoznak, hogy bezárjanak minket ezekbe a véleménybuborékokba, amelyekből így aztán nagyon nehéz kilépni.
ContextUs: Milyen veszélyekkel jár ez?
A nyomtatott sajtó korában elég volt megvenni egy másik újságot, a tévé korában arrébb kapcsolhattunk másik csatornára. De manapság a keresőbe hiába írok be teljesen mást, a keresési találatok ott is személyre szabottak lesznek. Bőven előfordulhat, hogy nem találkozom ellentétes véleménnyel. A közösségi oldalakon is állandóan ahhoz mérten kapunk ajánlást akármiről, hogy korábban milyen csoportba léptünk be, milyen oldalakat látogattunk, mit lájkoltunk – profilt készítenek rólunk, jobban ismerik életünk egy metszetét, mint akár mi magunk. Emberként hiába akarunk változtatni, az algoritmusok ezt – egyelőre – nagyon nehezen kezelik le, hiszen mind a korábbi döntéseinkből indulnak ki. Pedig soha senki nem állította, hogy mindent korábbi döntésekre kell alapozni az életben.
ContextUs: A buborék különösen fontos lehet egy népszavazás (lásd: Brexit) vagy egy választás során, ezt pedig a Cambridge Analytica-botrány jól példázza. Ez az oka, hogy a 2022-es magyarországi országgyűlési választás előtti évben akarnák a politikai pártok nyomás alá helyezni a Facebookot?
Ilyen szempontból nincs köze a választásokhoz, a probléma mindennapos, és nem csak 2022-ben jelentkezik: ahogyan említettem fentebb, a Facebook ma már több egy csetprogramnál vagy egy felületnél, ahol bejelölhetjük az ismerőseinket. A mindennapi közbeszédet határozza meg, a napi politikai folyamatokra van hatással. Cselekedni tehát a választástól függetlenül is kell, de az is teljesen egyértelmű a példák alapján, hogy a Facebook választásokat képes eldönteni. Például azzal, ha nem hagyja, hogy a politika iránt érdeklődők, a politikailag aktív állampolgárok, akik bekövették a politikusok oldalait, információhoz jussanak.
ContextUs: Április második hetében több ország politikusának bejegyzés elérése visszaesett. A Facebook szóvivője szerint hiba okozta, és már el is hárították a problémát. Több magyar politikus felemelte a hangját az ügyben, köztük Ön is.
Ez elfogadhatatlan, akkor is, ha valóban technikai hiba történt, ahogy a Facebook állította, és akkor is, ha nem történt technikai hiba.
Miután a kormánypártok sorra vásárolták fel, alakították propagandagéppé vagy zártatták be a független médiát, a Facebook a szabad nyilvánosság egyik utolsó szeletévé vált Magyarországon. Ne feledjük, valójában a Facebook milliós elérésének is köszönhető, hogy nem tudta elhallgatni a propaganda Borkai Zsolt yachtpartiját, Orbán Viktor luxusrepülőzését, Szijjártó Péter helikopterezéseit és Varga Judit CSOK-kal való trükközését!
Ezért kell az óriásplatformok algoritmusait kötelezően átláthatóvá tennünk. Meg kell akadályoznunk, hogy autoriter kormányok a nagy techcégekkel kiegyezve együtt nyomják el algoritmusokkal a hiteles információk terjedését és akadályozzák meg az állampolgárok tájékozódását.
ContextUs: Fentebb hasonló kiegyezésre célzott, amikor azt mondta, Varga Judit „egyeztetett” a Facebookkal?
Igen.
ContextUs: A közösségi oldalon dől el a 2022-es választás?
Az vitathatatlan, hogy mára az egyik legfontosabb információs forrásává vált a Facebook a magyaroknak. Ez pedig egy olyan helyzet, ami most már visszafordíthatatlan, és nem lehet eltüntetni jelentős károk nélkül a politikát és a híreket a Facebookról. Ebből a szempontból tényleg sorsdöntő a közösségi oldalak szerepe, valamint a politikusok közösségi oldalakon kifejtett tevékenysége, kampánya a választás kimenetelében. Épp ezért nagyon fontos a Facebook szerepe a modern demokráciákban. Ez a kiemelt szerep azonban nem jelentheti azt, hogy egy magáncég vezetőségének döntései döntsenek el egy választást az érintett állampolgárok helyett.
ContextUs: Sajtóinformációk szerint a magyar kormány a 2022-es választásokig nem fog módosítani a közösségi média hazai szabályozásán.
Nem csak a jelenlegi kormány szerepe kérdéses ebben az esetben, hanem az óriásplatformoké is. Úgy látom, egyre jobban tudatosul ezen platformok vezetőiben is, hogy mekkora hatás lehet egy-egy lépésüknek. Ezért nemcsak jogszabályokkal, hanem más módokon, folyamatos visszajelzésekkel, egyeztetésekkel, és ha kell, rászólással is mederbe lehet terelni a működést. Végül persze a megfelelő szabályozás a megoldás, de addig sem ez az egyetlen eszköz.
ContextUs: Több komment is azt taglalja a Facebookon az egyik bejegyzése alatt, hogy a hétköznapi felhasználókat nem érdeklik az algoritmusok. Úgy látják azonban, hogy több ellenzéki párt (köztük például a Momentum) jól alkalmazkodnak hozzájuk, így sokak hírfolyamában jelennek meg nem kívánt politikai tartalmak. Mi a garantálja azt, hogy ha átláthatóak lesznek az algoritmusok, akkor nem lesz még több, hasonló bejegyzés az idővonalukon?
Lehet, hogy a felhasználók azt gondolják, nem érdeklik őket az algoritmusok, de ez szerintem leginkább amiatt van, hogy nagyon nehéz megfogni, mit is értünk ezalatt. Ha már konkrét példákat hozok, mondjuk, hogy választásokat dönthetnek el az algoritmusok vagy a női előadók sikerességét befolyásolják, máris sokkal nagyobb az érdeklődés, pedig lényegében ugyanarról beszélünk. Ez is a célom: ráirányítani a figyelmet arra, hogy milyen apró dolgokban is algoritmusok döntenek már helyettük – a következmények viszont sokszor óriásiak.
ContexUs: Úgy látják a kommentelők, hogy több ellenzéki párt (köztük a Momentum) jól alkalmazkodnak az algoritmusokhoz, így sokak hírfolyamában jelennek meg nem kívánt politikai tartalmak. Mi a garantálja azt, hogy ha átláthatóak lesznek az algoritmusok, akkor nem lesz még több, hasonló bejegyzés az idővonalukon?
A Facebook saját állításán és néhány kommenten kívül semmi nem támasztja alá, hogy az emberek kevesebb politikai tartalomra vágynak – csak engem is több mint 70 ezren követnek, az összes politikust milliárdok. Ráadásul a politika széles fogalom: ezek szerint a helyi ügyek nagy részével – például a kátyús utak felújításával – vagy a helyi szemétszállítás megoldásával sem szeretnének találkozni? Kötve hiszem! Ez inkább az átláthatóságért folytatott küzdelem ellenségeinek mantrája.
ContextUs: A témában megjelent írásaiból és közzétett videóból az következtethető ki, hogy élesebben bírálja a Facebookot, mint a Google-t. Előbbi platform súlyosabban sérti a szólásszabadságot?
Nem tudok e tekintetben különbséget tenni a két vállalat között. A készülő uniós szabályozás is egyaránt érintené az összes óriásplatformot.
ContextUs: Az Európai Unió asztalán is terítéken van a techóriások megszabályozása. A HVG oldalán publikált írásában azt írta, „Európa több mint 450 millió lakóján nem léphet át csak úgy a Facebook, ahogy azt megpróbálta az ausztrálokkal”. Véleménye szerint fel sem merülhet, hogy kivonul a kontinensből a Facebook és a Google?
Ezt kizártnak tartom. A világ leggazdagabb piacáról nem fog kivonulni sem a Facebook, sem pedig a Google, hiszen óriási profitot termelnek itt. Ha ezen cégeknek ez nem lenne, akkor nem tartanánk ma ott, ahol.
Mark Zuckerberg meghátrált, miután a Facebook-törvény belengetésével fenyegetőzött Ausztrália
Nem lesz kötelező minden egyes céggel megállapodnia, ha az iparági szereplők egy bizonyos hányadával már megállapodott.
Kapcsolódó cikk
ContextUs: A Facebook kezdetben ellenállt, mint vélekedtek, ők máshogyan működnek a Google-lel ellentétben, és a hírportálok önként teszik közzé a platformon a tartalmaikat, sőt nagyobb haszonra is szert tesznek ezzel. Ha a magyar hírportálok forgalmát vizsgáljuk, valóban többeknek a Facebook és a Google adja a látogatóik nagyobb hányadát.
A magyar hírportálok a Facebook előtt is léteztek, az változott, hogy a hirdetésekből származó bevétel már az óriásplatformoknál landol, veszélyeztetve a teljes médiát. Mindezt úgy, hogy a tartalmakkal kapcsolatos érdemi munkát még mindig a szerkesztőségek, újságírók, fotóriporterek, szakmai lektorok végzik.
Ez a helyzet így biztos nincs rendben, változtatni kell. Hiába növekszik évről-évre a legtöbb online médium látogatottsága, ha közben a bevételeik csökkennek, és a fennállásuk is veszélybe kerül.
Ha megszűnnek ezek a cégek, akkor milyen híreket olvasunk a Facebookon?
ContextUs: A Facebook végül beadta a derekát az ausztrál kormánnyal szemben, fizetni fog a médiatartalmakért, azonban csak azok döntő részéért, nem lesz kötelező minden egyes céggel megállapodnia, ha az iparági szereplők egy bizonyos hányadával már megállapodott. Ez elfogadható középút lenne?
Figyeljük más országok megoldásait, kicsit különböző a fizetési kötelezettség Franciaországban és Ausztráliában. Egyelőre ezek még friss fejlemények, meglátjuk, melyik vagy mi lesz a jó megoldás. De az valószínű, hogy ott, ahol megvalósult az erős iparági képviselet, hasznosabb, ha velük egyeztetnek, nem pedig egyenként. Arra ugyanis törekedni kell, hogy a kisebb szerkesztőségeket ne érhesse hátrány az eltérő gazdasági súlyuk miatt.
ContextUs: Korábban tavaszra ígérte Varga Judit a törvénytervezetet, jelezvén, hogy előbb akarja, mint az Európai Unió. Úgy tűnt, mintha versenyfutás kezdődött az idővel, ki fogja előbb megregulázni a techcégeket.
Bár Varga Judit igazságügyi miniszter úgy forgatja a köpönyegét a Facebook szabályozásával kapcsolatban, hogy arra lassan érdemes lenne szélerőművet építeni – ha ezt nem tiltaná a kormány, mint mindent, ami zöld –, egy valamit biztosan nem csinál: a feladatát. Az elmúlt hónapokban testközelből, Facebookon közvetítve nézhettük végig, ahogy Magyarország igazságügyi minisztere először kemény szabályozást követelt. Aztán az ausztrál fejleményeket kommentálva 180 fokos fordulatot vett, és a Facebook híreket letiltó lépését az ausztrál kormány (azóta elfogadott) javaslatának bukásaként értékelte.
Emellett azzal büszkélkedett, hogy a Facebook teljesítette kötelességét Magyarországon, hiszen befizette az adót. Igaz, ez teljesen magától értetődő kellene, hogy legyen, hiszen minden magyar állampolgár és minden magyar cég fizet adót, amiért önmagában nem kapunk külön dicséretet.
Akkor a Facebook miért kap? Mert náluk nem magától értetődő, hogy adót fizessenek, de valahogy ez már kimaradt a miniszter posztjából. Most ismét megforgatta a köpönyegét, befejezte “szabadságharcát” az óriásplatform ellen, és megvárja, hogy mit lép az EU. Ez sajnos érthető, hiszen a mostani bizottsági javaslatban vannak olyan elemek, amik tetszenek a kormánynak.
ContextUs: Mire gondol?
Tagállami hatáskörbe helyeznék a letiltásokkal kapcsolatos fellebbezések kezelését, Magyarországon pedig a kizárólag a Fidesz által delegált tagokból álló Médiatanács lenne illetékes ebben az ügyben. Ez az, amit meg kell akadályozni, és módosítani kell a javaslaton. Egy független európai szervezetre van szükség, amelyhez a felhasználók fordulni tudnak panaszaikkal, és kivizsgálja, valamint, ha kell, visszacsinálja az óriásplatformok önhatalmú cenzúráit. Az óriásplatformokon a szólásszabadságot nem cégeknek és autoriter nemzetállamok hatóságainak, hanem európai szervezeteknek, illetve bíróságoknak kell szabályoznia és betartatnia. Célom, hogy minden törlés ellen tiltakozni lehessen európai hatóságnál, minden felfüggesztés perelhető legyen bíróságon.
ContextUs: Van információja arról, mikor léphet életbe az EU javaslata? Az előzetes tervek szerint 2021. decemberi plenáris ülésen tartanának végszavazást, ám több szakmabeli forrás szerint nem biztos, hogy tartani tudják a menetrendet.
Ezt nehéz megmondani, az európai jogalkotás egy hosszas folyamat, sok szereplővel. Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mikor léphet életbe az EU javaslata.
CV
Donáth Anna magyar politikus, szociológus, az Európai Parlament képviselője. A Momentum Mozgalom tagja 2017 óta, a 2018-as választások után a párt alelnöke. Egy évvel később az európai parlamenti választásokon a párt EP-listájának második helyén indult és szerzett mandátumot. 2021 elején a Facebookot szabályozó javaslatcsomagot publikálta, melyben EU-s szintű szabályozás szükségességét fogalmazta meg a Momentum.
