Izraeli tudósok vezetésével tárták fel a Kínai Nagy Fal elfelejtett, mongóliai részét.
Új megvilágításba helyezte az építményt
Egy izraeli kutatók vezette régészcsoport “Dzsingisz kán rejtélyes falára” bukkant, amit korábban a Kínai Nagy fal részének tekintettek – számolt be róla a The Jerusalem Post című újság honlapja. A hétfőn az Antiquity című tudományos folyóiratban közzé tett tanulmányuk feltérképezte a falrészlet szerkezetét és új megvilágításba helyezte az építményt.
A mongol sztyeppén található, 737 km hosszú falszakaszról korábban azt hitték, hogy a 13. század elején birodalmat építő, legendás Dzsingisz kántól védte a helyi lakosságot, de Gideon Selach-Lavi, a jeruzsálemi héber egyetemen tudósa úgy véli, hogy valójában korábban épült, és az építmény elemei arra utalnak, hogy nem is védelmi célokból.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Sokféle falat nevezünk Kínai Nagy Falnak. Ez jóval északabbra, nomádok lakta vidéken volt, és nem volt semmilyen kapcsolatban az ismert Nagy Fallal. A történelmi források alig említették, egyetlen dinasztia sem hangoztatta felépítését[/perfectpullquote]
– nyilatkozott a tudós a lapnak.
Dzsingisz kán előtt emelhették az építményt
A kutatásban az izraeliek mellett amerikai és mongol szakemberek is részt vettek, és műholdas és légi felvételek elemzésével is megpróbáltak többet megtudni arról, hogy ki, mikor és miért építhette ezt a falat.
Az ásatások és az adatok kiértékelése után arra jutottak, hogy az építményt egy különösen bizonytalan korszakban, a 10. és a 12. század között uralkodó nomád Khitan-Liao-dinasztia idején emelték, tehát Dzsingisz kán előtt.
A fal valószínűleg körülbelül két méter magas volt, és tucatnyi alacsonyabb, hozzátoldott építményt fedeztek fel mellette, ezért nem igazán lehetett alkalmas védelmi célokra. Ehelyett valószínűleg az emberek és a szarvasmarhák mozgását korlátozta.
Már az ókori zsidók is: kannabiszt találtak egy feltárt kegyhelyen Izraelben
A manapság a marihuanával kapcsolatos legfontosabb dilemmák ( függőség kialakulása, kapudrog szerepe, orvosi célú használata és a legalizálás kérdése) ismeretében talán hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a hallucinogén szerek használata egyáltalán nem a modern ember kiváltsága. A arról számolt be, hogy kannabiszt és tömjént találtak Izraelben, egy ókori Tel Arad-i templom belső szentélyében egy ásatás során.
A térség éghajlati szempontból különösen komoly kihívást jelent, mert szélsőségesek a telek, és az évszakok változása is nagy terhet ró az ott élőkre. Mindez arra késztethette a nomád csoportokat, hogy dél felé menjenek élelmet keresni, s ezt próbálhatták megakadályozni a fallal.
Mivel nagyon kevés használati tárgyat találtak a közelében, a régészek úgy gondolják, hogy csak mintegy húsz évig állhatott fenn az építmény, amit kettő-öt év alatt hozhattak létre csaknem kétszázezer ember foglalkoztatásával.
