A szeptember 11-i terrortámadások után negyed évszázaddal az Egyesült Államok muszlim közössége teljesen más pozíciót foglal el az amerikai társadalomban, mint a századfordulón. A Pew Research Center friss becslése szerint napjainkban mintegy 5,5 millió muszlim él az országban, ami több mint a kétszerese a 2007-ben mért adatoknak. A demográfiai növekedéssel párhuzamosan a politikai képviseletük is szintet lépett: míg 2001-ben egyetlen muszlim vallású képviselő sem ült a kongresszusban, a képviselőházban ma már öten dolgoznak, miközben nagyvárosi és állami szinteken is áttörést értek el – írta meg az Index.
A látványos jelenlét azonban nem hozott felhőtlen elfogadást. Az iszlám megítélése az elmúlt 25 évben mélyen átpolitizálódott, és a 2026-os félidős választások közeledtével a két nagy párt kulturális összecsapásainak egyik legélesebb frontvonalává vált. A kutatóközpont mérései szerint míg 2002-ben a republikánusok 32, a demokraták 23 százaléka vélte úgy, hogy az iszlám erőszakra ösztönöz, mára a republikánus szavazóknál ez az arány 76 százalékra ugrott, miközben a demokratáknál 29 százalékra módosult.
Történelmi áttörés a városházáktól a Szenátus kapujáig az Egyesült Államok politikai térképén
Az egyik legszimbolikusabb politikai fordulat éppen abban a városban történt, ahol egykor a World Trade Center tornyai álltak. Zohran Mamdani 2025 novemberében, alig több mint 50 százalékos többséggel legyőzve a korábbi kormányzó Andrew Cuomót, New York első muszlim polgármestere lett. A szövetségi politikában is új szereplők bukkantak fel: Michigan államban Abdul El-Sayed mindössze egy százalékpontos különbséggel nyerte meg a Demokrata Párt szenátori előválasztását. Tette ezt úgy, hogy ellenfelét Izrael-barát szervezetek mintegy 65 millió dollárral támogatták. Amennyiben a novemberi választáson legyőzi republikánus ellenfelét, ő lehet az első muszlim politikus a washingtoni Szenátusban.
A helyi közigazgatásban szintén gyökeres átalakulások zajlottak le, amelyeket a sajtó gyakran leegyszerűsítve tálal. A michigani Dearbornt a közbeszédben rendszeresen illetik az „Amerika első muszlim vezetésű városaként” aggatott címmel, ám a valóság ennél árnyaltabb. A 110 ezres Dearborn elsősorban etnikai szempontból különleges: a 2020-as népszámláláson a lakosság 54,4 százaléka vallotta magát közel-keleti vagy észak-afrikai származásúnak, a közösség jelentős része azonban évtizedek óta libanoni keresztény. A településen mindenesetre 2023-ban már hivatalos munkaszüneti nappá tették a ramadán végét jelző ünnepet a városházi dolgozók számára.
Az első valóban muszlim többségű amerikai település a szomszédos Hamtramck volt. A korábban „kis Varsóként” ismert, lengyel többségű detroiti külvárosban a jemeni, bangladesi és bosnyák bevándorlás révén alakult át a lakosság összetétele. A 28 ezres városban 2015-ben választották meg az ország első muszlim többségű képviselő-testületét, 2021-ben pedig Amer Ghalib polgármesterré választásával már kizárólag muszlim tagokból álló önkormányzat kezdte meg a munkáját.
Állami elismerések és éles jogi csaták a lakhatási projektek körül
A közösség láthatóságának növekedése heves politikai ellencsapásokat váltott ki a 2026-os kampányidőszakban. J.D. Vance alelnök nyíltan a terrorizmus támogatásával vádolta meg a michigani szenátori posztért küzdő El-Sayedet, míg a kormányzói székért induló Tommy Tuberville alabamai szenátor egyenesen halálszektának nevezte az iszlámot, és a saríatörvénykezés betiltását sürgette a fehéregyházi vezetésnél. A viták rendszeresen összefonódnak a gázai konfliktus megítélésével is, a megválasztott muszlim tisztségviselőket ugyanis bírálóik gyakran vádolják Izrael-ellenességgel.
A legélesebb jogi csörte Texasban bontakozott ki egy Dallas mellé tervezett, eredetileg EPIC City, jelenleg The Meadow néven futó muszlim lakóövezeti fejlesztés miatt. Miután az állami vezetés jelzésére indított szövetségi igazságügyi vizsgálat 2025 nyarán vádemelés nélkül lezárult, a Lakásügyi és Városfejlesztési Minisztérium 2026 februárjában újabb eljárást indított vallási alapú lakhatási diszkrimináció gyanújával. Ezzel párhuzamosan Ken Paxton texasi államügyész is egymást követő vizsgálatokkal igyekszik blokkolni az építkezést.
Ezzel szemben a nyugati parton teljesen más politikai irányvonal érvényesül. Kalifornia szenátusa 2026. augusztus 30-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely állami ünneppé nyilvánítja az Íd al-Fitr és az Íd Al-Adhá ünnepeket az államban. A jogszabály jelenleg Gavin Newsom kormányzó aláírására vár, ami jól mutatja, hogy az amerikai muszlimok megítélése az egyes államok törvényhozásában is végletesen eltérő irányokat vesz.
