Országos kutatásban tárták fel a hazai fogyasztók élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos ismereteit. Bár az E-számokat népszerű tévhitek övezik, egy friss országos kutatás szerint mégis meglepően sok honfitársunk tudja, hogy a jelölésekben mire utal maga az E betű.
Jóval kevesebben vannak ugyanakkor azok, akik nagy biztonsággal be tudják azonosítani, hogy adott esetben az élelmiszerek címkéjén olvasható vegyületnév valójában egy vitamint vagy természetes édesítőt takar. Az sem közismert, hogy az élelmiszer-adalékok esetében létezik egy olyan napi beviteli limit, amely betartásával ezek hosszú távon is biztonságosan fogyaszthatók.
A magyar fogyasztók többsége, tízből hat felnőtt elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, de túlzottan nem tartanak ezektől az összetevőktől – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el.
Ennek egyik magyarázata lehet, hogy meglepően sokan vannak tisztában azzal, hogy a népszerű mumusnak számító E-számok körében mit jelent maga az E betű.
Tízből hatan tudják ugyanis, hogy ez az EU-ban engedélyezett biztonságos adalékanyagokat jelöli, miközben a megkérdezettek ötöde véli úgy, hogy az E betű egyszerűen a vegyi anyagokat jelzi az élelmiszerekben. E témában a leginkább tájékozottnak a 18-29 éves, valamint a 40 év feletti korosztály számít, míg a legkevésbé a 30-39 éveseké.
A kutatás eredményei alapján honfitársaink körében azonban az kevésbé ismert, hogy a címkéken amúgy mind ritkábban látható E-számok helyett feltüntetett vegyületnevek milyen hétköznapi anyagokat, adott esetben például vitaminokat takarnak. A legismertebbnek a C-vitamin számít: a megkérdezettek közel fele tudta párosítani az aszkorbinsavat (E-300) annak hétköznapi elnevezésével. Tízből négyen vannak tisztában azzal, hogy a xilit ugyanaz, mint a nyírfacukor (E-967), és hasonló arányban tudják, hogy a nátrium-hidrogén-karbonát (E-500) a szódabikarbóna kémiai neve. A válaszadók túlnyomó többsége, mintegy 70 százaléka nem tudja azonban, hogy a szteviol glikozid (E-960) a sztívia (magyarul jázminpakóca) nevű természetes édesítő, a tokoferol (E-306) az E-vitamin, a riboflavin (E-101) a B2-vitamin „hivatalos” neve, míg az E-330 a citromsavat, az E-260 pedig az ecetsavat jelöli.
Mint a kutatás eredményeiből kiderült, nem közismert az sem, hogy az egyes adalékanyagok esetében létezik egy olyan, tudományosan megállapított napi limit, amekkora mennyiségben hosszú távon is egészségügyi kockázat nélkül fogyaszthatók.
Ezt, vagyis az egyes élelmiszeradalékokra vonatkozó elfogadható napi beviteli értéket az angol kifejezés után (acceptable daily intake) az ADI betűszóval jelölik. A megkérdezettek negyede a helyes választ jelölte meg a kérdőív kitöltése során, amikor az ADI mibenlétére kérdezett rá a kutatás, kétharmaduk viszont nem ismeri, nem hallott még erről a betűszóról. A leginkább tájékozottnak a 18-29 éves korosztály bizonyult, körükben tízből négyen válaszoltak helyesen.
A vizsgálat arra is választ keresett, hogy a válaszadók vajon mit gondolnak arról, mennyi cukor- és kalóriamentes üdítőt kell meginni ahhoz, hogy az ital édes ízét biztosító egyik édesítőszerből, az aszpartámból1 elérjük a napi beviteli plafont.
A férfiak a kulturális elvárások miatt szégyenkeznek, ha vega kaját rendelnek
A kulturális elvárások az életünk valamennyi területét behálózzák. Azt is meghatározzák, mit és hogyan együnk. Nagyon mélyen gyökereznek, és emiatt hajlamosak vagyunk “hentesekként” vagy “barbecue-zabálókként” látni a férfiakat. Akik sokszor inkább nem mernek vega kaját rendelni, mert félnek a megszégyenüléstől.
A megkérdezettek harmada gondolta úgy – igencsak helytelenül – hogy ehhez mindössze 6 deciliter (kevesebb, mint két aludoboznyi mennyiség) elfogyasztása elegendő, míg további egynegyedük 3 literre tippelt, szintén tévesen. Valójában – és ezt a megkérdezettek mindössze 7 százaléka tudta jól – egy átlagos testsúlyú, fenilalaninra nem érzékeny nő napi 6(!) liter zeró cukortartalmú üdítőt elfogyasztva éri csak el az ajánlott limitet. A legtöbb helyes tipp a 18-29 és a 40-49 éves korosztályból, valamint a férfiak köréből érkezett.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Felelős vállalatként a Coca-Cola nagy hangsúlyt helyez arra, hogy termékeiben csak alaposan bevizsgált, engedélyezett és biztonságos összetevőket alkalmazzon, illetve a vásárlókat átlátható módon és egyértelműen informálja termékei összetételéről, így fogyasztóink felelős döntést hozhatnak[/perfectpullquote]
– mondta Szűcs Judit a Coca-Cola Magyarország kommunikációért vezetője. Kutatásaink eredményei azt mutatják, hogy a magyarok egyre nagyobb körültekintéssel tanulmányozzák az élelmiszerek címkéit és egyre fontosabb számukra az is, hogy miből állnak a megvásárolni kívánt termékek, valamint azok hogyan illeszthetők be a mindennapi táplálkozásukba.
Látjuk azonban a tudásbeli hiányosságokat is: éppen ezért indítottuk el a közelmúltban az okoscimke.hu weboldalt, ahol a fogyasztók valóban hiteles és hasznos információkhoz juthatnak az adalékanyagok, az édesítőszerek és a tápanyagbevitel témakörében.
Mitől biztonságos egy élelmiszer?
Ön használ a konyhában térfogatnövelőt? És állományjavítót? Valószínűleg úgy tudja, hogy nem, de mi a helyzet a sütőporral? Vagy a zselatinnal? Mitől állnak …
A kutatásról
Az eNet a Coca-Cola Magyarország megbízásából 2018 májusában a 18 évnél idősebb, rendszeresen internetező népesség körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a referencia beviteli értékkel kapcsolatos információk ismertségét és használatát. A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor és régió alapján.
