A német egyházak megszegik a szabályokat a menekültek érdekében?

A német kormány dönt arról, ki kap menedékjogot. Különleges esetekben pedig megengedi az egyházaknak, hogy átmeneti menedéket biztosítsanak a menekülteknek. Egy nemrég készült jelentés szerint viszont egyes egyházak megszegik a szabályokat.

Az egyházi menedék mint szürke zóna

Németországban az elutasított menedékkérők számára gyakran az egyház jelenti az utolsó reményt. Sok egyházközség kitárja az ajtaját ezen emberek előtt, hogy késleltessék vagy megakadályozzák a küszöbön álló kitoloncolásukat. A menekültek ilyenkor hetekig vagy hónapokig élnek a gyülekezet helyiségeiben, ahol ideiglenes védelmet kapnak a rendőri intézkedésekkel szemben. Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogyan segítenek a német egyházak a menedékkérőknek, és emiatt milyen támadások érik őket. Most újra célkeresztbe kerültek.

Az egyházi menedék nagy körültekintést igényel, mivel ez egy szürke terület a jog, az emberiesség és a nemzeti politika metszéspontjában. És éppen ez az, ami miatt vitatott a működése.

A héten nyilvánosságra hozott DPA-riport szerint egyházi gyülekezetek figyelmen kívül hagyták a kulcsfontosságú eljárási szabályokat az általuk 2017 eleje és 2018 júniusának vége között kezelt ügyek durván felében.

Az adatokat a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal osztotta meg a DPA német hírügynökséggel.

Németországban az egyházi menedéknek évszázados hagyománya ellenére nincs jogi alapja. Nem létezik jogszabály vagy formális kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az államnak, illetve a hatóságoknak el kellene fogadniuk az egyházi gyakorlatot.

migrant syrian kids in front of german church
Szíriai menekült gyerekek az oberhauseni protestáns templom előtt / Fotó: Reuters / Christian Today
Az eljárási szabályok az átláthatóság fokozása érdekében az egyház és a kormányzati szervek között 2015 februárjában kidolgozott folyamaton alapulnak. Az érintett plébániának olyan aktát kell benyújtana, amelyik leírja a menedékkérő különös méltánylást érdemlő esetének körülményeit annak érdekében, hogy az illető ügyét új elbírálás alá lehessen vonni. Továbbá meg kell adni egy kontaktszemélyt. Ilyen feltételek mellett a német szövetségi migrációs hivatal hajlandó elfogadni az egyházi menedéket, és újra megvizsgálni az adott ügyet. Ha azonban a bevándorlási hivatal újra előveszi az esetet, és mégsem adja meg a menedékjogot, a menekülteknek el kell hagyniuk az egyházi ingatlanokat.

A német egyházak kiállnak a keresztényi segítségnyújtás mellett

A jelentés viszont felveti, hogy “túl sok” gyülekezet alkalmazta ezt az önkéntes gyakorlatot. Mind a katolikus hivatal, mind a protestáns egyház képviselője azt állítja, az akták szabályszerűen kerültek benyújtásra, és nincs szó tömeges védelem biztosításáról.

A belügyminisztérium azonban változtatott az egyházi menedéket érintő szabályokon. Augusztus 1-jétől a menekülteket ki lehet toloncolni abba az EU-tagállamba, ahol először léptek be az Unió területére, ennek bekövetkezésétől számított 18 hónapig. Korábban erre csak 6 hónapig volt lehetőség. Ezen határidő lejárta után az az állam a felelős a menekültekért, amelynek a területén azok tartózkodnak.

A katolikus reformmozgalom szóvivője, Christian Weisner indokolatlannak tartja a változtatást. Ez szerinte csak rávilágít arra, hogy mennyire ésszerűtlenek és irreálisak az EU jelenlegi szabályai.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Figyelembe véve az egyházi menedék általánosan igen alacsony szintjét, nagyon nem lenne szerencsés, ha az állam tovább szigorítana a menedéknyújtás eme fontos keresztény jelképén   [/perfectpullquote]

– mondta Weisner a DPA-nak.

Becslések szerint az egyházak gyakorlata eddig az esetek több mint 90%-ában akadályozta meg, hogy a menedékkérőket egy másik EU-tagállamba küldjék vissza.

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból