Erdogan mecsetté nyilvánította a Hagia Sophia bazilikát, de megengedi a nem-muszlimoknak is a használatát

A nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a múzeumból pénteken mecsetté nyilvánított isztambuli Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek este a nemzethez címzett televíziós beszédében.

Új státusza lett az isztambuli Hagia Sophiának

Az államfő egyúttal jelezte: az előkészületek befejeztével az első muszlim közösségi imádkozást július 24-én, pénteken, az előírt déli ima keretében tartják az épületben, írja a BBC. Erdogan aláhúzta: Ankara a világörökségi helyszín múzeumi minősítésének megszűnésével eltörli a fizetős beléptetési rendszert.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A Hagia Sophia, amely az emberiség közös öröksége, új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit[/perfectpullquote]

– hangsúlyozta a török elnök.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök a Hagia Sophiában, 2020. március 31-én / Fotó: Getty Images

A pénteki változtatást megelőző, ellenkezést megfogalmazó nemzetközi nyilatkozatokra utalva Erdogan arra szólított fel, hogy tartsák tiszteletben Törökország bírói és végrehajtó szerveinek döntését a Hagia Sophiát illetően. Kiemelte: a török vezetés megértéssel fogad mindennemű külföldi nézetet a témában, de az épület funkciójának ügye az ország szuverén jogaival kapcsolatos. Törökország függetlenségének megsértéseként tekintenek bármely olyan megnyilvánulásra és kijelentésre, amely túlmegy ezen – nyomatékosította.

A bazilika ezentúl mecset

A Hagia Sophia státuszának kérdésében illetékes török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére péntek délután semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést. Röviddel ezt követően Erdogan rendeletet adott ki a bizánci építésű bazilika ismételt mecsetté alakítására vonatkozóan. A rendelettel az épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz (Diyanet) került.

A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy a Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet “mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára”.

A válság, amiről megfeledkezett a világ: ilyen az élet a legrosszabb menekülttáborban világjárvány idején

Lynsey Addario március elején Törökországba utazott, hogy dokumentálja a görög határ mellett kibontakozó menekültválságot. Több tízezernyi ember, főképp szíriaiak, özönlött a területre, miután a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan megnyitotta országa nyugati határát az Európa felé induló menekültek előtt.

A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg – tette hozzá a testület.

A mecsetté nyilvánítást célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz.

A mostani döntés előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott török kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták. Az épület visszaalakításának tervét többek között az ortodox egyházak vezetői, az UNESCO, az Európai Unió illetékes biztosa és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is ellenezte.

Két éve Marisa Papen belga Playboy-modell a popkultúrában jártasak számára is ismertté tette az isztambuli látványosságot. Papen hobbija, hogy szent helyeken provokál, meztelenkedik. Mint megírtuk márciusban, három év börtönbüntetésre is számíthat.

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból