Megkerülnék a tagállami vétót a döntéshozatalban
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az Európai Unió külpolitikai és döntéshozatali reformjának kérdése a tagállami vétók árnyékában egyre sürgetőbbé vált. A német-francia kezdeményezés egyik legfontosabb jogi újítása éppen erre reagálva az úgynevezett fordított minősített többségi szavazás bevezetése lenne a piacvédelmi intézkedések elrendelésénél. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Bizottság által javasolt korlátozás automatikusan érvénybe lépne, hacsak a tagállamok minősített többsége kifejezetten ellene nem szavaz. Ezzel a módszerrel a javaslattevők ellehetetlenítenék az egyéni tagállami vétókat és a Peking által alkalmazott kétoldalú politikai nyomásgyakorlást.
Sander Tordoir, a Centre for European Reform elemzője szerint a javaslat lényegében egy „második csapásmérő képességet” adna az uniónak, amely azonnali válaszlépést tenne lehetővé, ha egy harmadik ország megtorló intézkedésekkel sújtaná az európai exportőröket. A levél hangsúlyozza, hogy az eddigi szankciós eszközök nehézkesek és szűk körűek voltak. A két vezető közvetlenül a brüsszeli vezetéshez fordult: „Hiteles eszközre van szükségünk a Bizottság kezében, amely határozott és rendszerszintű reakciót tesz lehetővé, nevezetesen fordított minősített többséggel történő aktiválással, és erőteljes intézkedésekkel, szükség esetén akár a belső piacról való azonnali kizárással.”
Az Európai Unió Hivatalos Lapja szerint a gazdasági kényszerítés elleni uniós eszköz ugyan már 2023. december 27-én hatályba lépett, ám annak alkalmazása jelenleg még mindig hosszú elemzéseket igényel. Berlin és Párizs szerint a jelenlegi helyzetben a hónapokig elhúzódó jogi procedúrák már nem elégségesek a hazai gazdaság megvédésére. A kemény fellépést sürgető fordulat mögött a korábban óvatos német autógyártók és gépgyártók helyzetének megváltozása áll.
