Kapcsolódó cikk
A kulcskérdés egy 2024. május 2-i megállapodás, amelyet a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel kötöttek egy Horizon Europe kutatási program keretében – tehát jóval a tiltás hatályba lépése után. Az Európai Parlament szerint a MOL „tényleges ellenőrzése a magyar kormánnyal kapcsolatban álló három úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványon keresztül történik”, amelyek mindegyike körülbelül tíz százalékos részesedéssel bír a cégben.
A vizsgálat és a szerződések köre
A Bizottság egy korábbi összesítése szerint eredetileg tizenkét, a MOL nevéhez hasonló kedvezményezettet találtak – a vizsgálat végül öt konkrét költségvetési kötelezettségvállalásra szűkítette a kört. Ezek közül kettőt még a tiltás előtt, 2022 októberében írtak alá – ezek nem problémásak. Egy 2023. augusztus 30-i szerződés egy ír céggel, a MOL Teic-kel jött létre, amelyet a Bizottság szerint nem tartozik a magyar MOL-csoporthoz. A legfontosabb ügy azonban a már említett 2024. május 2-i megállapodás – ez az egyetlen, amely egyértelműen a tiltás hatályba lépése után keletkezett.
Kapcsolódó cikk
A kekvákra vonatkozó korlátozásokat az Európai Bizottság 2024 decemberében is fenntartotta. A szabályozás szerint az érintett alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon politikai döntéshozók is tagjai, és a magyar kormány nem kezelte a korábbi bizottsági kifogásokat. A rendszer szereplői között találjuk az MCC-t, amelynek Orbán Balázs a kuratóriumi elnöke, és amelynek alapítványa MOL-részvényeket is birtokol – valamint a Mol – Új Európa Alapítványt.
Magyar Péter és a május 25-i határidő
Az ügy nem légüres térben zajlik. Magyar Péter szerdán Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, és azt közölte, hogy a május 25-i héten politikai megállapodást kötnének az uniós forrásokról. A Bizottság elnöke pozitívan állt az ügyhöz, a magyar fél pedig több jogállamisági vállalást tett – köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. A MOL-ügy vizsgálata ebben a kontextusban különösen kényes: éppen akkor derül ki, hogy a Bizottság maga is megsérthetett egy uniós tiltást, amikor a Tisza-kormány azzal érvel, hogy az uniós forrásokhoz vezető út a jogállamisági feltételek teljesítésén át vezet.
Kapcsolódó cikk
Az ügy nem légüres térben zajlik. Magyar Péter szerdán Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, és azt közölte, hogy a május 25-i héten politikai megállapodást kötnének az uniós forrásokról. A Bizottság elnöke pozitívan állt az ügyhöz, a magyar fél pedig több jogállamisági vállalást tett – köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. A MOL-ügy vizsgálata ebben a kontextusban különösen kényes: éppen akkor derül ki, hogy a Bizottság maga is megsérthetett egy uniós tiltást, amikor a Tisza-kormány azzal érvel, hogy az uniós forrásokhoz vezető út a jogállamisági feltételek teljesítésén át vezet.
Végül az ügyészség minden olyan vádat visszautasított, amely szerint szakmai alapok helyett politikai szempontok döntenének a fontos ügyekben.
A befagyasztott magyar uniós pénzek felszabadítása részben attól függ, hogy a kekvák kérdése rendeződik-e. Ha a MOL-vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a Bizottság maga is belekeveredett egy tiltott szerződésbe, az bonyolíthatja a tárgyalásokat – és politikai muníciót adhat azoknak, akik a kekvák fenntartása mellett érvelnek.
Kapcsolódó cikk