Az államfőválasztás két, egymástól több mint hatvan kilométerre fekvő helyszínen zajlott. A Tisza képviselői a Parlamentben szavaztak Baka Andrásról, a Fidesz és a KDNP politikusai pedig Tatán koszorúztak. Ezzel egy régi ügyet emeltek vissza a jelenbe: azt az 1956-os sortűzt, amely miatt Korbely Jánost évtizedekkel később öt év szabadságvesztésre ítélték.
A fideszes politikusok szerint Baka strasbourgi bíróként a sortűz felelősének kedvező döntést támogatott. Fekete-Győr András ezt nem egyszerű túlzásnak, hanem tudatos politikai támadásnak tartja. Úgy látja, a Fidesz azt a benyomást kelti, mintha Baka felmentette volna Korbelyt, holott Strasbourgban nem erről döntöttek. A politikus arra is emlékeztetett, hogy Bakát korábban éppen az első Orbán-kormány jelölte az Emberi Jogok Európai Bíróságára.
„Ez szemenszedett hazugság”
írta Fekete-Győr András a Facebook-bejegyzésében.
Az ügy hátterében egy valódi és súlyos történet áll. Korbely János katonai egysége 1956. október 26-án fegyveres civilekkel került szembe Tatán; a lövéseknek három halálos áldozatuk volt. A magyar bíróság több emberen elkövetett, emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélte el Korbelyt. Amikor azonban Strasbourg elé került az ügy, már nem azt kellett eldönteni, hogy történt-e emberölés, hanem azt, hogy Korbely cselekményét 1956-ban is kiszámíthatóan ebbe a jogi kategóriába lehetett-e sorolni.
Baka döntése nem törölte el Korbely felelősségét
A strasbourgi bírák 11:6 arányban arra jutottak, hogy a magyar ítélet jogi minősítése sértette a „nincs büntetés törvény nélkül” elvét. Baka a többséggel szavazott. Ez kedvező döntés volt Korbely számára, de nem jelentette azt, hogy a bíróság ártatlannak nyilvánította volna. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem magyar büntetőbíróságként járt el, ezért felmentő ítéletet sem hozhatott.
Baka ezt már 2008-ban is egyértelműen megfogalmazta: Korbely embert ölt, de azért kell felelnie, amit az elkövetés idején hatályos szabályok alapján bizonyítani lehetett vele szemben. Sopov Ildikó Éva tiszás képviselő hasonló érveléssel válaszolt a fideszes támadásra. Arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor Bakát 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották, a Fidesz–KDNP még támogatta: 309 képviselő szavazott mellette.
Ettől még nem válik érdektelenné, hogyan jutott el a Tisza Baka jelöléséig. A kiválasztás zártságát Fleck Zoltán és Vona Gábor is kifogásolta, Radnai Márk pedig utólag elismerte, hogy az addigi folyamat nem volt valódi társadalmi egyeztetés. Két külön vita zajlik tehát: az egyik arról, tisztességesen választották-e ki Bakát, a másik arról, meghamisítja-e a Fidesz a bírói múltját. Az első kérdésben a Tiszának kell elszámolnia a saját ígéreteivel. A másodikban viszont az ítélet szövege ellenőrizhető.
Baka András augusztus 19-én lép hivatalba, de a tatai megemlékezéssel elindított támadás várhatóan vele marad. A Fidesz egy valóban vitatható strasbourgi döntésre hivatkozik, csak éppen többet állít róla, mint amit a bíróság kimondott. A Korbely kontra Magyarország ügy eredeti ítéletéből az derül ki, hogy Strasbourg az elítélés jogalapját vizsgálta – nem a sortűz megtörténtét, nem az áldozatok szenvedését, és nem Korbely ártatlanságát.