Luchino Visconti filmjében a régi szicíliai elit nem egyik percről a másikra tűnik el: inkább megtanul együtt mozogni az új rend szereplőivel. A hosszú báljelenet ettől több puszta társasági látványnál. A palota, a rangok és a gesztusok még a múltról beszélnek, de a tényleges politikai súlypont már elmozdult; a kérdés az, hogy a változásból mennyi lesz intézményi valóság, és mennyi marad elegáns bejelentés.
Zelenszkij szövege is többet tesz egy rutingratulációnál: a megválasztást Magyarország „megújulásának” folyamatába illeszti. Ez az olvasat ugyanakkor nem azonos a magyar belpolitikai vita lezárásával. Baka jelölésének és megválasztásának körülményeiről itthon is éles vita maradt, amint arról a Baka András megválasztásáról szóló korábbi Contextus-cikkünk is írt.
Zelenszkij a bizalomról és az európai elvekről beszélt
Az ukrán elnök bejegyzése szerint „újabb fontos lépés” történt Magyarország megújulásában. A poszt a magyar társadalom bizalmát, az Európai Unió alapvető értékeit és elveit, továbbá a régió államai közötti jószomszédi kapcsolatokat kapcsolta össze. Ezek politikai jelentőségű szavak, de nem jelentenek be kétoldalú megállapodást, tárgyalást vagy konkrét magyar vállalást.
Kapcsolódó cikk
Így fogadta Baka András a köztársasági elnökségét: „Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra
Zelenszkij közvetlenül Baka Andrásnak is gratulált, sok sikert kívánt neki, és jelezte: Ukrajna kész együttműködni a kölcsönös tisztelet és kölcsönös előnyök alapján. A mondat diplomáciai nyelven nyitva hagyja, milyen ügyekben, milyen feltételekkel és mely magyar intézményekkel képzeli el Kijev a kapcsolatépítést. Egy államfői üdvözlet éppen attól praktikus műfaj, hogy az ajtót kinyitja, de nem írja meg helyette a következő tárgyalások jegyzőkönyvét.
Baka megválasztása után a jelképes szerep is külpolitikai üzenetté válik
Baka András megválasztása önmagában magyar alkotmányos döntés. Zelenszkij üzenete nem avatkozik bele ebbe a döntésbe, hanem értelmezési keretet ad hozzá: azt sugallja, hogy Kijev a magyarországi változásokban esélyt lát a kiszámíthatóbb, együttműködőbb viszonyra.
Kapcsolódó cikk
Ez azonban ukrán várakozás, nem közösen elfogadott program. A köztársasági elnök közjogi szerepe, a magyar kormány külpolitikai mozgástere és a két ország között régóta meglévő vitás kérdések külön pályán is mozoghatnak. A nyitott kérdés ezért nem az, hogy a gratuláció kedves volt-e, hanem az: követi-e olyan hivatalos egyeztetés vagy döntés, amelynek már mérhető hatása lehet a magyar–ukrán kapcsolatokra.
A bálteremben még minden a régi, a politikában már más a zene
A párduc báljelenetében Don Fabrizio egyszerre érzékeli a régi világ szépségét és a hanyatlását. A jelenet ereje abból fakad, hogy a változás nem egyetlen látványos mozdulat: az új szereplők már bent vannak a teremben, a régi tekintélyek pedig még őrzik a formaságokat. Tancredi alkalmazkodása sem puszta árulás vagy hőstett, hanem annak felismerése, hogy a hatalom átrendeződésekor a jelképek, a személyek és a tényleges döntési pontok nem mindig ugyanott vannak.
Zelenszkij üzenete hasonlóan az átmenet képét használja, amikor a magyar átalakulásról ír. Baka András személye itt nem egyszerűen egy új név az államfői tisztségben, hanem annak a jelzésnek a része, amelyet Kijev a magyar belpolitikai fordulatról olvas ki. A párhuzam ott ér véget, hogy Visconti története egy arisztokrata család hanyatlásáról szól, a mostani ügy pedig egy demokratikus intézményi döntés és egy külföldi vezető reakciója. A közös pont mégis világos: a politikában a ceremónia akkor válik valódi fordulattá, ha a későbbi döntések is követik.
Az Economx által ismertetett X-bejegyzés alapján Zelenszkij már kimondta, milyen reményt kapcsol Baka András megválasztásához: több bizalmat, európai elveket és jószomszédi együttműködést. Hogy ebből lesz-e több egy pontosan megfogalmazott gratulációnál, azt nem a bálterem fényei, hanem a következő hivatalos lépések döntik el.
A párduc végén sem az a fontos, ki táncol a legszebben, hanem hogy ki alakítja a holnapi rendet. Zelenszkij üzenete egyértelműen felkínálja az együttműködést; a még megválaszolatlan kérdés az, milyen magyar válasz és milyen konkrét közös ügy követi majd.