„Nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom” – így értékelte Baka András az Országgyűlés döntését, amellyel Magyarország köztársasági elnökévé választották. A felkérést „váratlannak, zavarba ejtőnek és egyben megtisztelőnek” nevezte. A HVG parlamenti tudósítása szerint azért vállalta a tisztséget, mert az ország olyan ponthoz érkezett, amikor komolyan újra kell gondolni az állam működését és a magyar alkotmányosságot.

Baka nem próbálta ünnepi csomagolópapírba rejteni az örökséget. Úgy fogalmazott, hogy „egy generációnyi időt veszített el a nemzet”, miközben az oktatás, az egészségügy és a gyermekvédelem régóta ismert válságai megoldatlanok maradtak. Szerinte Magyarország a rendszerváltás egykori éltanulójából a sereghajtók közé csúszott, és „szinte minden olyan terület válságban van, amely meghatározza a mindennapjainkat”.

Nem lehet egyszerűen megfordítani, hogy ezentúl ki fél

A köztársasági elnök az előző 16 év legsúlyosabb következményének nem kizárólag a közvagyon sorsát vagy a közbeszerzések rendszerét tartja. Beszédében azt mondta, hogy a kormány „foglyul ejtette az országot”, a közjavak magánérdekek szolgálatába kerültek, a politikai rendszer pedig végül eljutott a rendeleti kormányzásig. Az igazán mély sérülést azonban a társadalom tudatos felosztása okozta.

„Budapestet a vidékkel, hívőt a nem hívővel, gazdagot a szegénnyel, jobboldalit a baloldalival” – sorolta az elmúlt időszak szembeállításait. Szerinte azt akarták elhitetni az emberekkel, hogy „aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség”. Egy ilyen ország viszont képtelen közös jövőt építeni, ezért Baka beszédének egyik legerősebb mondata egyben figyelmeztetés is volt az új hatalomnak:

„Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra.”

A megbékélés ugyanakkor nem jelentheti a felelősség eltüntetését. Baka különbséget tett azok között, akik a hatalmat gyakorolták, akik aktívan kiszolgálták a rendszert, valamint azok között, akik hallgattak. De kijelentette: „A politikai változás nem jelentheti azt, hogy mostantól másoknak kell félniük”, elhallgatniuk vagy kívülállónak érezniük magukat a saját hazájukban.

Egy választási eredmény még nem állítja helyre a jogállamot

Baka szerint az elmúlt időszak megmutatta, hogy a társadalom képes visszaszerezni az önrendelkezését, ehhez azonban az is kellett, hogy a valódi információk a legkisebb településekre is eljussanak. Ezt a helyzetet nem szabad véglegesnek vagy magától értetődőnek tekinteni. „Egy választási eredmény önmagában nem állítja helyre a jogállamot” – hangsúlyozta, jelezve, hogy a demokratikus intézményekért a választások után is folyamatosan dolgozni kell.

Kapcsolódó cikk

Itt a vége: Baka András lett Magyarország köztársasági elnöke – akit a Fidesz idő előtt eltávolított, most visszatért az állam csúcsára

Az államfői pártatlanságot sem értékmentességként képzeli el. Mint mondta, „az egység kifejezése számomra pártpolitikai semlegességet jelent, de nem jelent értéksemlegességet”. A köztársasági elnöknek el kell ismernie az eltérő álláspontok legitimitását, feladata azonban nem lehet egy nem létező társadalmi egyetértés eljátszása. „A nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk”, hanem azt, hogy azonos méltósággal és jogokkal tartozunk ugyanahhoz a nemzethez.

Az elnöki munka nem maradhat a Sándor-palotában

Baka az alkotmányt nem egyszerű állami használati utasításnak tekinti. Szerinte annak mindenekelőtt „a közhatalom határait kell kijelölnie”, olyan intézményi egyensúlyt teremtve, amely valóban biztosítja az alapvető jogokat. Hozzátette: „Mindannyiunk felelőssége, hogy ne jöhessen létre még egyszer ilyen rendszer”, az államfő egyik legfontosabb feladata pedig a demokratikus működés és a jogok feletti őrködés lesz.

A köztársasági elnöki munka szerinte nem szorulhat „a Sándor-palota falai közé”. Fel akarja erősíteni azok hangját, akik gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek. Külpolitikai irányként egyértelművé tette, hogy Magyarország helye Európában van, az elnöknek pedig ezen a területen is önálló és független szerepet kell vállalnia. A határon túli magyarok jogait a szomszédos országokkal együttműködve, európai keretek között kívánja képviselni.

„Az állam nem önmagáért van, az állam az emberért van.”

Baka András beszédének végén nem a régi állapotok visszaállítását, hanem valódi újrakezdést sürgetett. „Történelmünk során sokszor kellett újrakezdenünk” – mondta, hozzátéve, hogy már az is siker, hogy az ország a vereségek és kudarcok után mindig képes volt újjáépíteni önmagát. Szerinte most az a kérdés, létrejöhet-e olyan Magyarország, ahol a gyermek jövőjét nem a születési helye határozza meg, a tanár és az ápoló megbecsülést kap, a vállalkozó nem kapcsolatot, hanem lehetőséget keres, a fiatalnak pedig nem reménytelenségből kell külföldre költöznie.

Ez jóval nagyobb feladat lesz, mint lecserélni néhány vezetőt és átírni néhány törvényt: egy olyan államot kell felépíteni, amely végre nem saját magát, hanem az embereket szolgálja.