Iványi Gábor Baka Andrásról nyilatkozott kedden a Parlamentben, közvetlenül az államfőválasztás előtt. A kaukázusi krétakör című dráma ítéletjelenetén keresztül értelmezzük, miért tette Iványi a tapasztalatot és az emberséget a tisztség fölé Baka András megítélésekor, és ezzel adunk kontextust a hírnek. A rövid támogatás súlyát az adja, hogy Iványi neve korábban maga is felmerült lehetséges jelöltként.

Miről szól az eredeti hír?

Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke augusztus 11-én, az Országházban nyilatkozott a Telexnek: „Tapasztalata, szíve is van, azt gondolom, hogy jó választás.” Ezzel a parlamenti szavazás előtt nyilvánosan támogatta a Tisza Párt jelöltjét. A végkifejletet a Baka András megválasztásáról szóló korábbi Contextus-beszámoló rögzíti: 140 igen és 6 nem mellett választották államfővé; augusztus 19-én lép hivatalba.

Iványi nem programot sorolt, hanem két alkalmassági mércét nevezett meg. A kaukázusi krétakör bírája sem a rangból indul ki: a gyermek sorsát arra bízza, aki nem hajlandó fájdalmat okozni neki. A párhuzam nem teszteli Baka alkalmasságát, de élesíti Iványi állítását: szerinte a hatalomra való jogosultságot a szakmai múlt mellett az emberhez való viszony alapozza meg.

A krétakör próbája az elnöki székben kezdődik

Baka története külön tétet ad ennek. A Legfelsőbb Bíróság elnökeként vállalt mandátuma 2012-ben idő előtt megszűnt; a strasbourgi bíróság 2016-ban kimondta, hogy sérült a bírósághoz forduláshoz és a véleménynyilvánításhoz való joga. Most ugyanazon államszervezet csúcsára tér vissza, amelyből törvényi átalakítással félreállították.

A Telex parlamenti közvetítésében Baka megválasztása után azt mondta: „Az állam nem önmagáért van, az állam az emberért van.” Ez tartalmilag visszacseng Iványi „szíve is van” mondatára, de ígéretből csak a hivatal gyakorlása csinál mércét.

A kaukázusi krétakörben az ítélet lezárja a próbát; Baka esetében a 140 szavazat csak megrajzolta a kört. Most az derül ki, elnökként képes-e úgy őrizni az államot, hogy közben ne veszítse szem elől az embert.