Szinetár Dóra Dúró Dórának címzett nyílt levélben bírálta, hogy a Mi Hazánk képviselői hétfőn ülve maradtak a roma holokauszt áldozatainak szentelt parlamenti néma csend alatt. A hullám című film az osztálytermi fegyelmi kísérlet önjáró kirekesztéssé váló mechanizmusán keresztül értelmezi Szinetár figyelmeztetését: aki politikai szerepként kijelöli az ellenséget, később maga sem irányítja, kire fordul a módszer. Kedden már más kép rajzolódott ki, de a konfliktus nem zárult le.

Miről szól az eredeti hír?

Az Országgyűlés augusztus 10-i ülésén a többi képviselő felállt az egyperces megemlékezéshez, a Mi Hazánk frakciója nem. A botrány előzményeit összefoglaló Contextus-cikk szerint Toroczkai László utóbb az előzetes egyeztetés hiányával magyarázta a döntést; ez az ő indoklása, az ülve maradás ténye viszont felvételen is látható.

Másnap újabb megemlékezést tartottak. A jelen lévő Mi Hazánk-képviselők ekkor felálltak, Dúró Dóra és Novák Előd azonban még nem volt a teremben. Magyar Péter miniszterelnök kijelentette: „amíg önök nyilvánosan nem kérnek bocsánatot, addig önökkel nekünk nincs miről beszélni.”

A hullám fordulata éppen az, hogy a kezdetben technikainak tűnő szabályok — jelvény, köszöntés, összetartás — erkölcsi határvonallá keményednek. Hasonlóképp a parlamenti testtartás sem maradt protokolláris részlet: a közös emlékezésből való kimaradás politikai üzenetté vált, függetlenül az utólagos magyarázattól.

Szinetár kérdése ott kezdődik, ahol A hullám elszabadul

Szinetár kedden azt írta, a politika „káros cirkuszában” a képviselők karaktereket játszanak, miközben a megbélyegzés módszere tanulható és új célpontokra alkalmazható. Dúrótól azt kérdezte: „Ti a történelemkönyveteket is ledaráltátok olvasás előtt?”

A színésznő a Mulfingen St. Josefspflege gyermekotthon roma gyerekeinek fényképét csatolta: őket Auschwitzba deportálták. A nyílt levél szövegét és a fotó leírását a 24.hu eredeti beszámolója közölte.

Szinetár végül azt írta, ő felállna, ha Dúróékra emlékeznének, mert ez „alapvető emberi norma”. A hullám ezért nem történelmi díszlet, hanem a levél állításának próbája: a kirekesztés szabályát könnyű bevezetni, a következő név fölött azonban már nem feltétlenül az alapító rendelkezik.

Kapcsolódó cikk

Mi hazánk-roma holokauszt-botrány: felálltak, de közben Dúró Dóráék mobiloztak: Magyar Péter közölte, hogy amíg a Mi Hazánk nem kér bocsánatot, nem állnak szóba velük

A bejegyzéshez Csonka András is hozzászólt. Mint írta: „Dórám, minden betűd tökéletesen a helyén van, remekül fogalmaztad meg, amit én is érzek a tegnapi események óta, de egyelőre bennem csak az indulat fortyogott, de Te most higgadtan, okosan szavakba öntötted sokunk véleményét.❤️”