Az augusztus 20-i nemzeti ünnep körüli politikai csatározások újabb kíméletlen fejezethez érkeztek, miután a Kossuth téren megrendezett nagyszabású zenés-táncos program, a Diszkótér miatt a radikális jobboldal azonnal a nemzeti szimbólumok meggyalázásáról kezdett beszélni. Toroczkai László pártelnök a helyszín deszakralizációját emlegette, és szombaton bejelentette, hogy a rendezvénysorozat 4 milliárdos közbeszerzése miatt feljelentést tesz a hatóságoknál.
A kirobbant vitára a Momentum alapítója, Fekete-Győr András vasárnapi bejegyzésében reagált, kőkemény morális látleletet adva az ellenzéki térfél legaktívabb pártjának viselkedéséről.
A politikus szerint „az év vicce, hogy az a Mi Hazánk beszél a Kossuth téri buli kapcsán a ‘nemzet templomának’ meggyalázásáról, aminek frakciója alig néhány nappal korábban a roma holokauszt áldozataira való parlamenti megemlékezésen arra sem volt hajlandó, hogy felálljon”. A liberális képviselő szerint a párt felháborodása színtiszta képmutatás, amellyel a valódi társadalmi együttélést és a modern nemzetfelfogást próbálják szétverni.
Diszkótér a parlament előtt és Fekete-Győr András szerint a savanyú hazaszeretet
A vita középpontjában az ünnep megélésének formája és a generációs szakadék áll. Fekete-Győr rögzítette, hogy teljesen elfogadhatónak tartja, ha Toroczkaiék a merev vigyázzállást tekintik a méltó ünneplés egyetlen formájának, de nem kényszeríthetik rá ezt a dogmát a teljes társadalomra. Különösen bicskanyitogatónak nevezte azt a reflexet, amellyel a radikálisok azonnal drogos libsiként próbálnak beállítani mindenkit, aki örülni tud annak, hogy egy állami ünnepen emberek tízezrei zenét hallgatnak, táncolnak és jól érzik magukat az Országház előtti téren.
Kapcsolódó cikk
A politikus szerint a valódi kirekesztés abban a gondolkodásmódban rejlik, amely a hazaszeretet mércéjét a savanyú arcokban méri, kizárva a nemzeti méltóság és a felszabadultság közös megélését. Bár a hagyományos programelemek, mint a tisztavatás, a zászlófelvonás vagy a Szent Jobb-körmenet vitathatatlanul fontosak, a 21. századi nemzeti ünnepnek nyitottnak kell lennie a fiatalabb generációk felé is. A politikus szerint a közös élmények gazdagítják az államalapítás emlékét, különösen akkor, ha a megosztó, környezetszennyező és az állatokat sokkoló tűzijáték helyett az élő zene és a közösség veszi át a főszerepet a belvárosban.
Ülve maradt képviselők és a négy milliárdos feljelentés
A politikai adok-kapok valódi hátterét a parlamentben alig 2 hete lezajlott botrány adja. A Mi Hazánk képviselőcsoportja demonstratívan ülve maradt az ülésteremben a roma holokauszt áldozatainak tiszteletére elrendelt 1 perces néma csend alatt, amivel országos felháborodást váltottak ki. Bár a párt eljárásjogi aggályokra és formai okokra hivatkozva próbálta kimagyarázni a jelenetet, a parlamentben tanúsított érzéketlenség után a nemzet templomának szentségére hivatkozni hiteltelen politikai póz maradt.
A párt a szimbolikus felháborodást büntetőjogi feljelentéssel egészítette ki, a Hardrock Kft. négymilliárdos megbízását támadva a bíróságon – számolt be a nemzeti ünnep utóéletéről a Szeretlek Magyarország.
A parlamenti őszi szezon kezdetén a nemzeti ünnepek átalakításáról és a közbeszerzési eljárások törvényességéről szóló vita várhatóan tovább élesedik a pártok között, miközben a képviselőknek a házbizottság előtt is el kell számolniuk a plenáris üléseken tanúsított magatartásukkal.
