A Fidesz bizalmas belső kérdőívben kéri ki tagjai véleményét a párt teljes átalakításáról, egy új jobboldali mozgalom létrehozásáról, sőt arról is, hogy felszámolják-e a jelenlegi szervezetet, és új emberekkel új konzervatív pártot alapítsanak — írta meg a Blikk, aminek a birtokába jutott az anyag. Később a 24.hu-nak Havasi Bertalan is megerősítette a felmérés tényét. Mint mondta, “én is kitöltöttem.” A kiszivárgott kérdéssor tehát valóban elmegy a megszűnés lehetőségéig, de ebből még nem következik, hogy az elnökség döntött volna a Fidesz feloszlatásáról.
A pártvezetés egyszerre vizsgálja a 2026. április 12-i vereség okait, a belső kommunikációt, a vidéki hálózat állapotát és a személyi kínálatot. A válaszadók Orbán Viktor, Lázár János, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely és Navracsics Tibor alkalmasságát is értékelhetik, majd közvetlen üzenetet írhatnak Orbánnak. Egy erősen központosított pártban már maga ez a kérdésfeltevés is jóval több egy szokásos elégedettségi ívnél.
A vereség számai után már a párt neve sem tabu
Az állapotfelmérés hátterét nem pusztán egy rosszul sikerült kampány adja. A Nemzeti Választási Iroda jogerős adatai szerint a Tisza Párt 141 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben, míg a Fidesz–KDNP 51 képviselői helyhez jutott. A listás szavazásban a Tisza 53,18, a Fidesz–KDNP 38,61 százalékot kapott; az egykor kétharmados kormánypárt így tizenhat év után ellenzékbe került.
A kérdőív a vereség lehetséges okai között sorolja fel, hogy a Fidesz elszakadt a mindennapi problémáktól, a gazdasági nehézségek elégedetlenséget okoztak, a negatív kampány nem volt hihető, illetve a választók felelőtlennek tarthatták a közpénzek kezelését. Külön opcióként szerepel a Tisza hatékonyabb kampánya és programja is. A lista nem bizonyítja, hogy a pártvezetés ezeket mind elfogadja; azt mutatja, hogy már ezeket a magyarázatokat is mérni akarja a saját tagságán.
A morális hitelességnél a kegyelmi botrány, a Szőlő utcai ügy és a Szabó Bence századoshoz kötött titkosszolgálati ügy is megjelenik a kérdések között. Ezeket a kérdőív lehetséges politikai okokként kezeli, nem pedig lezárt jogi felelősségként. A különbség nem apróbetű: egy belső politikai diagnózis nem bírósági ítélet.
A választás utáni zuhanást a Medián júniusi kutatása is jelezte. Az intézet szerint a Fidesz a vereség után elveszítette korábbi szavazótáborának körülbelül egyharmadát, miközben a Tisza támogatottsága a teljes szavazókorú népességben 60, a választani tudó biztos szavazók között 73 százalékra emelkedett. A párt szervezeti leltára így nem elvont arculati gyakorlat: egy gyorsan zsugorodó ellenzéki táborral kellene valamit kezdenie.
Lázár nem új pártot alapít, hanem országos leltárt készít
Az elnökség Lázár Jánost bízta meg a Fidesz szervezeti, infrastrukturális és személyi állapotának felmérésével. A feladata nem merül ki a kérdőív összesítésében: végigjárja a fontosabb helyi szervezeteket, vezetőkkel és tagokkal egyeztet, majd szeptemberre jelentést készít a pártvezetésnek.
A politikus eddig főként dunántúli szervezeteknél járt. Szombathelyen választókerületi vezetőkkel és a tagságot képviselő további 10–12 emberrel tárgyalt. Az egyeztetés egyik résztvevőjének beszámolója szerint Lázár nem eligazítást tartott, hanem arról kérdezte a helyieket, milyen szervezeti keretek között és milyen megújulással tudna a Fidesz konstruktív ellenzéki munkát végezni.
A felmérés arra is kiterjed, hol indokolt irodákat bezárni, milyen a helyi szervezetek hangulata, és milyen ellenzéki stílust várnak a tagok. A kérdőív két irányt tesz egymás mellé: kemény, harcias fellépést, illetve szakmai, építő kritikát. Ugyanez a választás jelenik meg a kommunikációban is, ahol közvetlenebb, modernebb és pozitívabb hangot mérnek a korábbi kampányhoz képest.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója megerősítette az állapotfelmérés tényét. Közlése szerint Lázár a pártelnöktől és az elnökségtől kapott mandátumot, a munka pedig a teljes szervezeti, infrastrukturális és személyi helyzet áttekintésére szolgál. Ez a hivatalos megerősítés a folyamatot igazolja; azt nem, hogy a párt megszüntetése volna a kiválasztott irány.
Szeptemberben az elnökség dönt, addig a felszámolás csak egy válaszlehetőség
Lázár jelentésének szeptemberre kell elkészülnie. Ezután az elnökség értékeli az eredményeket, és a párt közlése szerint szervezeti, személyi és strukturális döntéseket hoz. A hivatalosan megjelölt cél egy egységesebb Fidesz, amely ellenzékből készül a Magyar Péter vezette kormánypárttal szembeni politizálásra.
A rendelkezésre álló információk alapján ezért félrevezető volna azt állítani, hogy heteken belül biztosan felszámolják a Fideszt, vagy hogy erről már csak a tagság és Lázár János dönt. A tagság véleményt mond, Lázár állapotjelentést készít, a döntés pedig az elnökségé. Ami már most látszik: a pártvezetés olyan forgatókönyvet is feltett az asztalra, amelyben a Fidesz neve és jelenlegi szervezete sem maradna meg. A következő ellenőrizhető pont a szeptemberi jelentés és az azt követő elnökségi döntés lesz.
