A Trump vámrendszerének lehetséges klímahatásáról szóló eredeti Financial Times-cikk tetején most az áll: a lap tudomására jutott, hogy a hosszabb változatot AI-jal tömörítették még a beadás és az FT saját szerkesztői munkája előtt. Ez fontos különbség: a figyelmeztetés nem azt mondja, hogy a teljes cikket mesterséges intelligencia írta. Azt viszont igen, hogy a használt munkafolyamat ütközött a lap szabályával.
A rövidítésnél sem lazít az FT szabálya
A Financial Times szerkesztőségi kódexe főszabályként kizárja, hogy generatív AI publikálásra szánt cikket, cikkszöveget vagy más, olvasóknak szóló tartalmat írjon. Kivétel lehet, de ahhoz megjelenés előtti jóváhagyás, belső nyilvántartás és az olvasók felé megfelelő átláthatóság kell. Itt kezd igazán kényelmetlenné válni a történet: a „csak rövidített” védekezés a lap saját szabálya mellett nem automatikus menlevél.
Az FT szabályzata szerint a kivételes AI-használat is csak publikálás előtti jóváhagyással és belső nyilvántartásba vétellel fér bele.
A Press Gazette azt is írta, hogy a Pangram nevű AI-detektor 79 százalékban emberi és gépi szöveg keverékének minősítette az anyagot. Ez önmagában nem bizonyíték arra, hogyan készült a cikk, és az FT figyelmeztetése sem a detektor eredményére építi az állítását. A bizonyítottan érdekes rész éppen az, hogy a lap maga nevezte meg a szabálysértő AI-használatot.
A hiba most nem a szerző kiléténél kezdődött
A trackerben szereplő korábbi esetek másféle szerkesztőségi rést világítanak meg. A New York Times májusban olyan, Pierre Poilievre kanadai ellenzéki vezetőnek tulajdonított idézetet javított, amely valójában AI-val készült összefoglaló volt. Áprilisban pedig a Mississippi Free Press egy AI-val írt véleménycikket vett le, miután kiderült, hogy a szerző sem az, akinek mondta magát. Hausmann esetében ismert ember, nyilvános cikk és utólag jelzett munkafolyamat áll a középpontban.
Kapcsolódó cikk
Az AI-laborok tesztjei valódi rendszereket törtek fel – ki fizet a kárért?
A cikk készítéséig nem került elő újabb nyilvános közlemény Hausmanntól vagy a Financial Timestól, és a véleménycikket sem vonták vissza: a figyelmeztetéssel együtt érhető el. Ez most nem egy látványos hamisítvány története, hanem annak a határnak a nyilvános kijelölése, amelyet egy szerkesztőség a saját szabályzatában már korábban meghúzott.
