Forsthoffer Ágnes a bizottsági ülésen arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban számos levél érkezett hozzá az őrségtől. Az állomány egyes tagjai azt állították, hogy a választásokkal összefüggésben „instruálták, fenyegették” őket. A házelnök ezenkívül olyan jelzésekről is beszámolt, amelyek szerint a szervezeten belül a nőkkel szembeni hozzáállással is problémák lehettek – derül ki az Infostart és az MTI beszámolójából. A levelek tartalma azonban ennél részletesebben nem került nyilvánosságra.
Az ülésen nem derült ki, pontosan kik és milyen utasításokkal próbálták befolyásolni az őrség tagjait, ahogyan az sem, hogy a fenyegetések mely időszakban és milyen körülmények között történhettek. Forsthoffer Ágnes nem beszélt arról sem, indult-e belső vizsgálat a levelekben szereplő állítások miatt. A megszólalás így nem lezárt ügyet, hanem egy eddig ismeretlen belső konfliktust hozott felszínre – éppen akkor, amikor az Országgyűlési Őrség jelenlegi szervezeti formája megszűnik.
Két szervezet között osztják szét az Országgyűlési Őrség feladatait
A jogszabályi változások értelmében a személyvédelmi feladatok a Terrorelhárítási Központhoz kerülnek, míg a Parlament és a hozzá tartozó objektumok védelmét a Készenléti Rendőrség veszi át. Ezzel megszűnik az Országgyűlési Őrség eddigi önállósága, az általa felhalmozott tudást és képességeket azonban más szervezeti keretek között próbálják továbbvinni. A döntés nem pusztán egyenruhák vagy parancsnoki beosztások változását jelenti: egy közvetlenül az Országgyűléshez kapcsolódó fegyveres testület kerül új irányítás alá. Forsthoffer Ágnes azt ígérte, mindent megtesznek azért, hogy az átszervezés után is megmaradjon az őrség identitása. Ebbe szerinte az egyenruha mellett azok a speciális feladatok is beletartoznak, amelyeket jelenleg kizárólag ez a testület lát el. Lisoczki László dandártábornok közben az épületvédelem, a biztonságtechnika és a tűzbiztonság jelentőségét hangsúlyozta. Külön kitért a Parlament mélygarázsának tűzvédelmére, a munkatársak folyamatos képzésére, valamint a civil életből felvehető objektumőrök képzésének előkészítésére.
A parancsnok beszámolóját végül nem fogadta el a bizottság
Lisoczki László abban bízott, hogy az integráció után az őrség szakmai képességei nem vesznek el, és tagjai más szervezeti keretek között is „hűséggel, becsülettel” szolgálhatnak tovább. A tavalyi évről szóló beszámolója azonban nem kapta meg a bizottság támogatását. A forrás nem részletezte, milyen konkrét szakmai vagy politikai kifogások vezettek az elutasításhoz, ám a döntés a házelnök által ismertetett levelek után különösen erős jelzésként hatott. Az ülés így egyszerre szólt a szervezet múltjáról és a bizonytalanná vált folytatásról.
Kapcsolódó cikk
Az őrség megszüntetésének terve nem most vált ismertté: a Contextus korábban részletesen bemutatta az Országgyűlési Őrség feldarabolását, valamint azt, hogyan kerülnek feladatai a TEK-hez és a Készenléti Rendőrséghez. A mostani bizottsági ülés ehhez képest új réteget tárt fel. Már nemcsak arról van szó, hogy melyik szervezet őrzi a Parlamentet, hanem arról is, milyen belső viszonyokat és panaszokat örökölnek meg az utódok. Mindeközben Lisoczki László egy látványos hagyomány visszahozását is kezdeményezte.
A parancsnok szeretné, ha meghatározott időközönként ismét díszőrjárat indulna a Parlamentnél, mert az szerinte látványos és a turistákat is vonzza.
A bizottsági ülés furcsa kettősséggel zárult: miközben a parancsnok a díszőrség jövőjéről, képzésekről és továbbvihető szakmai tudásról beszélt, Forsthoffer Ágnes levelei egy jóval feszültebb belső történetet villantottak fel. Az Országgyűlési Őrség szervezetként eltűnik, ám az állomány tagjai, tapasztalatai és az általuk megfogalmazott panaszok nem tűnnek el vele együtt. A következő kérdés ezért már az, hogy az integráció kizárólag szervezeti átrendezést hoz-e, vagy a házelnök által említett ügyek kivizsgálása is megkezdődik.
