Hatórás meghallgatás és a huszonhárom oldalas jegyzőkönyv
A fegyelmi vizsgálóbizottság előtt hat órán keresztül tett részletes vallomást Fürcht Pál, amelyről huszonhárom oldalas jegyzőkönyv készült az aranykonvojügy nyomozati ellentmondásairól. Az ügy előzménye, hogy a Terrorelhárítási Központ és a NAV 2026. március 5-én az M0-s autópályán feltartóztatott két ukrán páncélozott járművet, és lefoglalt 27 milliárd forint értékű valutát és aranyat.
A lemondott vezető védője, Horváth Lóránt ügyvéd sajtótájékoztatón számolt be a vizsgálat fejleményeiről, amelyet az ATV élő felvételen közvetített a nyilvánosságnak. A jogi képviselő kiemelte, hogy a zárt ülésen nem csupán Fürcht védekezése hangzott el, hanem olyan belső iratokat is tanulmányozhattak, amelyek alapjaiban árnyalják az ügyészségi eljárás hivatalos magyarázatát.
A védelem a helyszínen három belső tanúvallomást is megismerhetett, köztük Nagy Gábor Bálint korábbi legfőbb ügyész vallomását, amelyek Horváth szerint egyértelműen Fürcht állításait támasztják alá. A vizsgálóbizottság előtt bemutatott adatok arra világítanak rá, hogy a szakmai feszültség jóval túlmutatott egy egyszerű hivatali nézeteltérésen.
A feltartóztatott járművekben mintegy 40 millió dollár, 35 millió euró készpénz és 9 kilogramm arany volt a bécsi Raiffeisen Bankból az ukrán Oscsadbank számára, a pénzmosási nyomozást pedig később bűncselekmény hiányában megszüntették. A felügyeleti konfliktusok miatt Fürcht végül 2026. június 8-án nyújtotta be lemondását a Központi Nyomozó Főügyészség éléről.
A védő hangsúlyozta, hogy a meghallgatás célja a döntéshozatali mechanizmusok feltárása volt, mivel az eljárás iránya a kezdetektől fogva szűkült. Az iratok tanulmányozása során a védelem számára nyilvánvalóvá vált, hogy a hatóságok figyelme célzottan terelődött el a kulcsfontosságú részletekről.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenlétét azonban felülről próbálták fedezni. A kényszervallatás gyanújára érkező felettesi reakció pontosan jelezte, hol húzták meg a vizsgálat határait.
